Az autóba ülünlk ,és nagyban beszélgetünk.A fiuk megnyerték a mecset az este.
-Alig várom,hogy ujra lásam ,Davit-mondtam
-Én is,hogy fog örülni az ajándékának-mondta Neymar .Kezemet az övére tettem,ami a sebváltón pihent.
-Életem el kell mondjak valamit-simogatam a kezét.
-Mit?-kérdezte
-Az elébb kérdezted,hogy mi van a dobozban,hát ,Davinek csoki-mondtam.
-Abba mind csoki van?-kérdezte
-Igen-mondtam
-Ha mindet megeszi olyan lesz mint te-mondta
-Na kabd be-mondtam
-Add ide és be kapom-mondta.
-Be kapod de mindjárt a legyet-nevetem.Az ut többi része csendben telt.Szegény ,Neymar le sértült,az egyik mecsén,és nem tud játszani.Egy kicsit sántikál ,de azért megyen.Alig várom,hogy lásam ,Davi arcátn .Nem tudja ,hogy jövünk.Nem soká meg is érkeztünk.Abba reménykedek,hogy az a Camila vagy ki ne legyen ott.Neymar le parkolt,majd ki száltam az autóból.
-Életem,nem rég még félve száltál ki az autóból,most meg repülsz-nevetet
-Nagyon vicces vagy szivem-mondtam ,majd megfogtam a kezét.Az ajándékokat nem szedtük ki ,majd szent este.Be mentünk a házba ,ami nagyon hangulatos volt.Már a karácsonyi szinekbe pompázot.
-Sziasztok-köszönt Nadine
-Szia-pusziltam meg.Rafaéknem voltak ithol.
-Davi nagyon fog örülni,mikkor meglát beneteket-mondta az öreg Neymar
-Az bisztos,mindig arról áradozik,hogy menyire szeret titeket és nagyon vár benneteket-áradozot Nadine
-A csomagokat vigyétek a szobátokba és ha akkarjátok diszitsétek fel-mondta
-Diszitsük fel,diszitsük fel-ugráltam ,Neymar körűl.
-Rendben gyere te kislány-nevetett,majd maga után huzot.
-Juppi-mondtam
-Jaj te -huzot magához,majd egy puszit nyomot a fejemre.
-Máshova nem kapok-néztem fel rá.
-Dehogynem-csókolt meg .
-Ezt már szeretem -bujtam hozzá,még szororsabban.
-Ne félj nem hagylak itt-nevetett.
-Szeretlek te idióta-sugtam
-Én is te buta-mondta.
-Na diszitsünk-mondtam
-Rendben ,hozzom a diszeket-mondta,majd fel ált.Ki ment.Én adig körbe néztem ,hogy milyen a ,Neymar szobája.Nagyon gyönyörü,mikkor itt voltunk,nem ez a szoba volt.Neymar hamar visza jött.Egyenesen neki ugrotam adiszeknek.
-Kicsim had tegyem le a dobozd-mondta
-Jah bocsi-mondtam nevetve.Le tette ,majd neki is áltam.
-Segits már nem érem el-nyujtózkodtam
-Add ide te kis törpe ,olyan vagy mit ,Davi -nevetet,pedig egy fejjel nagyobb nálam.
-Törpe a kis...-mondtam
-Nem is kicsi,ugyan csak nagy-horkantot fel,mire ki nevetem
-Ezt tedd oda-mutatam neki
-Igen is főnokaszony-mondta nevetve ,mire nyakon csaptam.Amit meg is bántam.Fel rakta a diszt ,majd az ágyra lököt,és rám feküt.
-Agyon nyomsz-nyöszörögtem allata
-persze az éjszaka nem nyomtalak agyon mi?-huzta fel a szemöldökét-Huncut vagy-mondta
-Te meg nehéz-mondtam
-Nem baj az-mondta ,majd megcsókolt.
-Tudod te,hogy mivel kell engem megfogni-nevtem
-És te tudod,hogy engem mivel kell?-kérdezte
-Persze,legyen egy nőnek,jó nagy melle,formás fenneke és combja,jah és,hogy ágyba tud vinni-mondtam
-Ebbe igazad van,de engem még ki kell engesztelned-mondta
-Szerintem,Camila megteszi helyetem-mondtam,ekkor el komolyodot.
-Már megint ezzel jösz?-kérdezte
-Én csak mondtam te buta-turtam a hajába.Miután le mászot rólam ,feldiszitetük a szobánkat.
.jpg)
-Szép ,de menjünk le-mondtam,majd magam után huztam.Mikkor le értünk,Nadinevel találtuk magunkat szemben.
-Akkartam szólni,hogy gyertek enni-mondta
-Mit eszünk?-vágtam rá egyből,mire elkeztek nevetni
-Gyere drágám,mert amint látom nagyon éhes vagy-huzzot a konyhába.
-Neymar hol van?-kérdeztem
-Elment a boltba-mondta,majd ki tette az ételt.Vittem ,Neymarnak is.
-Mit eszünk?-kérdezte
-Spagetit-mondtam, majd le tettem elé.Meg ebédeltünk,majd a tv elé telepedtünk le.Haljuk,hogy jönek ,Daviék.
-Szia anya-jötek be Rafáék.Camila mikkor meglátot,csak elhuzta a száját.
-Apa ,Noi-ugrot a nyakunkba.
-Szia törpe -öleltem meg és pusziltam meg.
-Anyira hiányzotál-sugta
-Te is nekem-mondtam.Neymar meg ölelte Rafát és a többieket.Csunya szemel néztem Camilára.
-Apa megyünk vala merre?-kérdezte Neymartol
-Kicsim ,most jöttél haza-mondta Neymar
-Menjünk már!-nézet ránk boci szemekel.
-Majd holnap megyünk-simogatam meg a buksiját.
-Rendben-mondta szomoruan,majd ki mászot az ölemből.
-Harakszok-mondta,majd be ment a konyhába.
-Na most mit csinálsz?-kérdezte Rafa
-Figyeld-mondtam
-Kicsim a kocsi kulcsot add ide-nyujtotam a kezem
-Tessék,de ezért még számolunk-mondt ,egy csókot küldem felé majd ki szaladtam az autóhoz.Ki vettem egy csokit ,majd visza mentem.
-Csokival fogod ki engesztelni?-kérdezte Neymar
-Persze,ha kell adhatok neked is-ültem le mellé
-Nekem más kell-mondta majd megcsókolt.Davi jött kifele.
-Davi ni-ni mi van nekem-mutatam a csokit
-Csoki-szalad oda hozzánk
-Ezt csak akkor adom oda ,ha megpuszilsz bennünket-mondtam
-Rendben ,bocsánat-ölelt meg még puszit is kaptam ,de Neymar nem.
-Apának is-adot neki is.
-Tessék -adtam át neki a Milka csokit.
-Ha apa harakszik rád mit szoktál neki adni?-kérdezte. A szavak hallatára nagy szemekell nézek a fiura.A többiek megszakadnak a nevetéstől.
-Kicsim én is csokit kapok ,meg puszit-mondta Neymar ,gondolkozás után.
-Milyen csokit?-kérdezte
-Milkát mint te-tértem magamhoz .Ki bontota a csokit,majd elment.
-Ezt megkaptátok -nevetett Rafa
-Milyen vicces a kisaszony-vágtam hozzá egy párnát.Sikerült eltalálnom és le eset a kannapé széléről.
-Milyen jól célzol-mondja, Hugo
-Pedig egy modeltől ez nagy csoda-nyávogot camila
-Camila ,ő nem model-mondta ,Neymar
-Akkor?-kérdezte
-Ő egy sportoló.Romániába világbajnok -mondta .Eltátot szájal néztek rám.Rafa a nevetéstől ,most ált fel a földről.
-Visza kapod-mondta de már ekkor rám is ugrot.
-Ne melletem erőszakoljátok egymást-mondta Neymar,ekkor rá néztünk.
-Fuss-mondtam.Fel ugrot és elkezdet futni.
-Gyere te is-mondtam Rafának
-Nem tudom elkapni-mondta.Legyintetem egyet,majd ,Neymar után eredtem.A szomszédok,azt hiszik,hogy hüjék vagyunk.
-Édes sose kapsz el-mondta.2 perc se kellet,és elkaptam.
-Ki nem kap el édes?-kérdeztem az alatam fekvőtől
-Nézed csak a többieket-nyöszörgöt alatam
-Nevetnek minket-mondtam ,majd le száltam.Be mentünk a nappaliba,ahol atöbbiek voltak.
-Jól ,mondják a szerelemhez két hüje kell.-nevetet Rafa
-Az bisztos-ölelt át ,Neymar.4 óra fele elmentek a többiek.
-Na mit csináljunk?-kérdezte Rafa
-Nekem mindegy-mondtam
-Nekem is-dőlt nekem ,Neymar
-Ti éjjel mit csináltatok?-kérdezte Rafa ,mert láta rajtunk,hogy álmosok vagyunk.
-Aludtunk,csak nem nagyon tudtunk-mondtam
-Értem -mondta-Én elmegyek Pedrohoz-mondta ,majd ugy is tett.
-Ujra ketten-mondta Neymar
-Anyudék?-kérdeztem
-Boltba vagy hol-mondta.Neymar fel ált és a hűtőhöz ment.
-Kérsz?-kérdezte.Hozzot magának,egy csokis ,danont.
-Igen-ültem az ölébe.
-Te só zsák-mondta,majd felbontota.
-Te még nehezebb vagy-mondtam
-Mond ,hogy áá-mutata
-ÁÁ-tátotam el a számat,majd be kaptam a danont
-Nem azt kénne be kapnod-villantota meg fogsorát.
-Be fogod te mindjárt azt kapni-mondtam
-Nem érem el-mondta
-Majd én segitek,csak adj egy kést-mondta
-Gonosz vagy,de szeretlek -csókolt meg.
-Én is -bujtam hozzá.Mélyen be szivtam az illatát.Megetük a danont,majd felmentünk a szobába.Végig nyultam az ágyon.Nem voltam fárad enyire egy mecs után se, mint most.neymar rám feküdt,majd elkezte a nyakamat csókolni.Csókjától,álomba szenderültem.
****
****Neymar szemszöge****
Boldog voltam,hogy ,Noit enyire szeretik a szüleim.Az ajándékot elhoztam magammal,csak jól el kell tegyem,nehogy meglása.Remélem tetszeni fog neki.Egy nyaklánc amiben a képünk van.Nem tudom,mi van a két nő közt de,hogy nem jó az is bisztos.Camila már régóta szerelmes belém,és ezt ki is mutatja.Nem mondom,hogy nem szép,de nem olyan mint az én bajnokom.Csodálva néztem, ahogy magyaráz ,Davinek.A csokis dolgot még ,meg kell beszélnünk.Davi ,megharagudot ránk,mert nem mentünk vele sétálni.Noi ki ment az autóhoz,adig megmutatam az ajándékot.
-Muta mit vetél neki-mondta Rafa
-Tessék de sies-adtam át a kis dobozt.
-Ez gyönyörü-adta visza.
-Te nagyon szereted ezt a nőt-mondta Palua
-Az nem kifejezés-mondtam boldogan.Visza jött egy csokival.Ha egy kicsit ösze veszünk remélem nem egy csokival akkar kedveskedni,mert akkor le lövöm magam.Oda adtuk a csokit.A törpe el is tünt vele.Miután a többiek el mentek és mi ki szaladgáltuk magunkat ,felmentünk aszobába.Noi végig nyult az ágyon.Ugy feküt ott ,mint aki azt várná,hogy hozzá érjek.Rá feküdtem,majd elkezdtem a nyakát csókolgatni.Éreztem a rózsa illatát.El tudom vesziteni az eszem ha már csak hozzám ér.Fel nézek rá ,és látom,hogy alszik.Szegén ynagyon elfáradt.Szoruan mászok le róla.Ezek szerint ma se lesz semi.Épp,hogy le szálok,róla kopognak.Davi volt.
-Szia törpe-sugtam
-Szia,Noi alszik?-kérdezte
-Igen,valmai baj van?-kérdeztem
-Nincs ,csak át jöttem-mondta
-Gyere ide akkor-ültetem az ölembe.
-Apa ,mondasz mesét?-kérdezte
-Persze -a mosolya olyan ,mint Carolinájé.Át mentünk a szobájába ,majd elmondtam a kedvenc meséljét.Davi is el aludt.8 óra van ,akkor már az ágyban szokot lenni.Rafa még nem jött haza.Apáék pedig igen.
-Hol voltatok?-kérdeztem
-Vásárolni-mondta apa
-Noi?-kérdezte anya
-Alszik-mondtam
-Szegény elfáradt nagyon,a te lábad,hogy van ?-kérdezte anya
- Fáj egy kicsit-vontam meg a vállam.
-Jaj fiam vigyáz jobban magadra-mondta apa.
-Jó vigyázok.-mondtam.Esküszöm néha ugy bának velem mint egy 10 évesel.Beszélegtem még velül egy kicsit ,majd felmentem én is.Noit át pakoltam a másik oldalra,majd feladtam rá a pizsit.Ne ruhástól,aludjon.Óvatosan be takartam,majd egy puszit nyomtam a fejére.Be feküdtem mellé,és átöleltem.Lassan álomba szenderültem.
