-Jó reggelt-monda
-Neked is-morogtam
-Holnap keresztelőbe megyünk-mondta
-Nincs kedvem menni-nyöszörögtem
-Dehogynem. Nem fogsz egész életedbe sírni-mondta,majd magára húzott.
-De nincs mit felvegyek.Nem akarok az embereknek színlelni,hogy minden rendbe van-mondtam
-Reni megy veled vásárolni,minden meg van beszélve-mosolygott
-Jó megyek-mondtam. Felkaptam magamra egy zöld ruhát ,harisnyát ,bakancsot és egy bőr kabátot. Hajamat ki fésültem és egy kis sminket kentem magamra.
-Megyek,majd jövök-mondtam és megöleltem.
-Rendben. Fekete ruhát nem akarok-mondta
-Jó-morogtam. Ki léptem az ajtón és Renit vártam. Pár perc múlva megpillantottam a szőkeséget.
-Új haj szín?-kérdeztem
-Igen. Milyen?-mosolygott
-Nagyon jó-mondtam.. Egész utat végig beszélgettük.
-Örülök,hogy nem feketébe vagy-mondta,mire csak mosolyogtam. Be mentünk plazába ,majd neki ugrottam egy fekete csipke ruhának.
-Most le teszed! -szólt rám Reni. Le tettem a ruhát,és vártam Reni mit ad a kezembe. Nagy nehezen felvetem egy fehér ruhát.
-Akkor venni rúzsokat-mondtam
-Rendben cica-kacsintott nevetve,mire én csak mosolyogtam
-Noi szedd már össze magad. Téged senki nem tehet tönkre.Neymar és az egész csapata nem ér annyit. Többet érsz.-mondta
-Tudom ,de nehéz. Holnap is Adrianal félek. Színleljem,hogy nincs semmi bajom.-mondtam
-Nem kell színlelj semmit. Tudja az egész világ,hogy romokba heversz-mondta
-Olvass újságot-mondta. Be értünk a boltba ,ahol szoktam vásárolni. Minden féle sötét színből vettem egyet egyet. Renivel Adrianhoz mentünk.
-Na végre ,ez nem fekete-mondta a ruhára.
-Kint a seggem belőle-mondtam
-Nincs kint.Különben is ,majd takarom én-mondta kaján vigyorral.
-Rendben-mondtam és bele másztam az ölébe.
- Gyere ebédelni-mondta
-Nem vagyok éhes-mondtam.
-Nem? Akkor ez mitől van?- fogta át a combom és a derekam.
-Nem tudom-mondtam
-Látszanak az oldal bordáid. A combodat átértem egy kézzel-mondta
-Jó ,adj valamit enni-mondtam
-Tessék-tolta elém az ételt. Meg ettem 2 szelet pizzát,majd neki álltam a csokinak.
-Csoki királyné-nevetett Adrian
- Kell egy kis boldogság hormon-mondtam mosolyogva
****
Neymar szemszög**
Boldog voltam ! Megnyertük az Olimpiát.Éppen anyához tartottam ebédre. Mikkor oda értem az egész család a tévét bámulta.
-Sziasztok-köszöntem
-Szia-köszöntek
-Mit néztek?-kérdeztem és le ültem.
-Sport híradó. Veled és Noival van tele a tv-mondta Rafa
"" Összeomlás szélén áll a román bajnok"-hallottam meg a bemondó hangját.
-Mióta elveszítette a döntőt,azóta összeomlott. Napokban értesültünk róla,hogy Románia, összeomlott. Eddig csak találgattunk,hogy mi van vele. Most már megtudtuk. Összeomlott. Annyit tudunk,hogy romokban az élete. Még nem nyilatkozott senki az állapotáról. Reméljük össze szedi magát. Vajon az is be folyásolja állapotát,hogy vőlegénye Marco Reus elhagyta? Vagy Neymar? -tette fel a kérdést.
- Kíváncsi vagyok-mondta anya
-Mi is-mondták egyszerre. Én csak a tévét bámultam.
-Gyertek enni-mondta anya. Mindenki megebédel,majd ment a saját dolgára. Az edzésen Noin járt az agyam. Féltem megkérdezni Filipet. Még azt hiszi akarok tőle valamit. A mi szerelmünknek örökre vége lett.Elrontottam,de már nincs mit tenni.
