55.Rész- Munkába temettni fájdalmat !

Üdv kedves olvasóim! Sok gondolkozás után arra a döntésre jutottam,hogy folytatom a blogot. Tudom nem adtam semmi jelet,hogy miért. Most elmondom . Alig egy embert irt a részekhez, pár ember szavazott,és úgy gondoltam,hogy abba hagyom.Nem volt kedvem írni. Nem kaptam vissza jelzést a részekhez! De végül folytatom ! Köszönöm annak/azoknak az emberkéknek akik komiznak és szavaztak ! A szavazás még fent van .Kérlek szavazatok és komizatok ! Köszönök mindent.


Reggel Adrian  csipkedésére ébredtem fel.
-Idióta-morogtam
-Én is szeretlek-nevetett.Komolyan ,hogy tud reggel ,így vigyorogni. Biztos fejbe vágták.
-Hány óra?-kérdeztem. Fel ültem és nyújtóztam egyet.
-Fél 10
-Csak?-kérdeztem
-Te olyan vagy ,mint a tigrised-mondtam,majd oldalba bökött.
-Még szép!-jelentettem ki.
-Na gyere reggelizni-mondta. Ki másztam a meleg ágyamból és le mentünk reggelizni.
-Kicsim ma lesz egy sajtód-közölte velem a hírt apa.
-De jó-mondtam,majd folyattam az evést. Miután megreggeliztünk felmentem felöltözni. 

Felkaptam a kikészített darabokat. Gyorsan készítettem egy sminket, és már mentem is le Adrianhoz.
-Kicsim a bácsikám üdvözöl és nézni fog-de jó. Be ültem Adrian mellé és elindultunk a stadionhoz.
- Tudod,hogy mennyire megijesztettél tegnap?-kérdezte Adrian
-Sajnálom,csak egy kis magányra vágytam,hogy rendezem az életem.-mondtam
-Örülök,hogy nem csináltál semmi hülyeséget-simította meg az arcom.
-Köszönöm-pusziltam meg az arcát
-Mit köszönsz?-kérdezte ,de ekkor már meg is érkeztünk. Ki szálltunk az autóból és be mentünk a terembe.Le vetettem a kabátom és helyet foglaltam. Na akkor kezdjük a faggatózást. Adrian ült mellettem.
-Jó napot!-köszönt az egyik
-Jó napot -mosolyogtam
-Noémi,mihez fog most kezdeni?-ugyanaz az unalmas kérdések.
- Sok mindent tervezek,de nem tudom,hogy mi fog megvalósulni.-válaszoltam
-Mégis mik a tervek?-kérdezte
- Hát, mint már régebben is mondtam,a drága Adrinal belefogunk valamibe-mondtam
- Szabad tudnunk?
-Még nem-válaszoltam
- Nem akar vissza menni a bácsikájához?
-Nem -mondtam
-És hogy fogadta a hírt,hogy Neymar megcsalta?-kérdezte
- Elég rosszul,de mindenen túl kell tenni magunkat-mondtam
-És túl tette magát?
- Úgy nézek ki?-kérdeztem
-Nem-mondta
-De túl fogom,senki sem pótolhattatlan-mondtam
-Napokban hallottuk,hogy az edzéseken nem vagy aktív, és ,hogy köze van a szakításnak és a csalódásnak, ez igaz?
- Igen,de megígértem,hogy túl teszem magam,mert a rajongóim ,a csapat társaim és az ország bajnokot akar és nem roncsot. Senki nem ér annyit ,hogy össze omoljak. Ahogy az edzőm mondja, fel a fejel hercegnő ,mert le esik a koronád,úgyhogy a régi leszek,mert van mellettem két ember aki támogat-mondtam
-Kik azok?
-Adrian és apám-mondtam
-A barátnőd?
-A barátnőm.. hm, megismertem az igazi énjét-mondtam
-Hogy érted?
- Mikkor ő volt szarul  segítettem neki, mellette álltam-mondtam
-Ő meg hátat fordított neked?
-Talán-mondtam.
- Vissza mennél Neymarhoz még egyszer?
-Azt én nem engedném meg ,hogy vissza menjen,nem fogom,hagyni,hogy össze törjék-szólalt meg Adrian
-És miért nem?
-Azért,mert  nem akarom ,hogy szenvedjen,ő jobbat érdemel ,mint az a senkiházi.-nagyon jól estek Adrian szavai.
-De amúgy ,nem mennék vissza,Brazília a múltamhoz tartozik.Igaz jobb lett volna ,ha ez az egész meg sem történik.
- Mi a terved a rajongókkal?
-Holnap egy rajongó napot tartok,úgy gondolom,hogy megérdemlik ,hogy velem lehessenek. De kicsik lesznek,azután meg lesz egy felnőtt nap!-ismertettem a programot.
- Tiszteletre méltó nő vagy,remélem boldog leszel bajnok-mondta az röge hölgy
-Köszönöm,de magának igaza volt,nem kellet volna megbocsássak nekik-mondtam
-Nagy a szíved és kedves vagy,ez a te bajod. De mi így szeretünk-mondta.Ki lehet ez a nő?
-Ne változz meg sose-mondta.
-Nem fogok-mondtam. Bele kortyoltam az előttem lévő vízbe.
********
*****Neymar szemszög********
3 hónapja ,hogy nem látam és nem hallottam Noiról semmit. Mintha kezdeném elfelejteni. A fájdalom múlik,és az emléke fakul.Davit egy kicsit megviselte ,hogy nem látja Noit,de már megszokta. Be ugrottam Filipék,hogy lesz edzés? De ő azt mondta ,hogy nem lesz. Ha lett volna se mentem volna,mert megkezdődött az országos  edzések. Oscar barátom ,amint látom késik. A pályán ,már ott volt ,Luiz ,Dante  és Marceló barátom.
-Szevasztok-pacsisztam le velük.
-Szevasz tesó-köszöntek.
-Többiek?-kérdeztem
-Oscart nyaggassa az asszony, a többieket meg nem tudom-mondta Marcelo
-Asszony?-kérdeztem
-Igen,itt van a családja-mondta
-Ja,akkor majd meglátogatom őket-mondtam.  Hamarosan megjöttek a többiek és Dunga is. Elkezdődött az edzés.ami elég fárasztó volt.Ma kapom meg a Samba trófeát.  Aminek nagyon örülök. Edzés után be ültünk egy kávézóba. Úgy is alig beszélgetünk és most rá érünk.
Oscarékról lőttem egy fotót,majd beszélgetünk.

-Mi van veled,olyan le tört vagy?-kérdezte Oscar
-Semmi-legyintettem,majd bele kortyoltam a jó meleg kávéba.
-Persze már-mondta Luiz
-Hagyjuk-mondtam
-Noi?-kérdezte Silva ,mire bólintottam.
-Elvesztettem örökre-néztem magam elé.
-Ne beszélj marhaságot-vágott nyakon Oscar
-Kiről van szó?-kérdezte Marcello
-A volt exemről-villágositottam fel.
-Nem ismerem-mondta.
- Héj ide nézetek -rontott be a kávézóba Dante. Akik ott voltak biztos hülyének nézték,mi meg jót nevetünk rajta.
-Mi van?-kérdeztünk.
-Hogy hívták a volt barátnődet?-kérdezte. Miért kérdi?
-Horváth Noemi,miért?-kérdeztem .Ekkor az orrom alá nyomot egy újságot. Bár ne tette volna.
-Had lám-vette el a kezemből Oscar és olvasni kezdte. 
"A híres bajnoki nő személy összetört! A mai sajtó tájékoztatón elárulta az igazat. Nagyot csalódott élete szeremében és csapat társaiban. Ki akarja törölni az életéből a híres brazil focistát Neymart. De vajon sikerül neki?  Ujjult erővel kezd mindent. A munkába temeti fájdalmát. Múltjának tekinti a férfit,aki mai napig is könnycseppet hozz a szemébe. Szakításuk oka a hűtlenség volt. Neymar kacsingatott egy másik nő felé,és sikerült megszereznie magának. Vajon mi fog vele történni? Reméljük a régi bajnokunkat kapjuk vissza.-olvasta fel Oscar
-Úr isten ,te tényleg elveszítetted-mondta Oscar-Hogy voltál ,olyan hülye? Már egyszer elvesztetted,és meddig könyörögtél ,hogy fogadjon vissza?-szidta le a fejem
-Tudom-hajtottam le a fejem. 
-Együtt vagy a nővel?-kérdezte Oscar
-Igen-mondtam. Még beszélgetünk,majd haza mentem. Adtam Pókernek enni ,meg Davinek is. Indi most valami fotózáson van. Le feküdtem aludni.Nem nagyon sikerült,mert egész végig Noin járt az agyam és a közös emlékeinken.