2014. november 15., szombat

37.Rész



Reggel,Davi ugrálására ébredünk fel.
-Szia törpe - köszönt, Neymar
-Szia-köszöntem kómásan.
-Sziasztok,ide bújhatok?-kérdezte
-Persze, gyere-mondtam,majd úgy is ,tett.Átöleltük a  kicsit és ,álomba szenderültünk.9 óra ,körül megébredtem,Neymar és a kicsi ,még aludt .Ki, mentem a konyhába reggelit csinálni..Hamar neki álltam a reggelinek, szendvicset csináltam.Mire megcsináltam ,fel is ébredtek.
-Felkeltetek álomszuszékok?-kérdeztem
-Fel, mi  a reggeli?-szimatolt a levegőbe ,Neymar,de nem érzet semmit.
-Szendvics - mondtam
- Akkor szimatolhatok-nevetett
- Nyugodtan - mondtam
-Noi ,éhes vagyok!- nyafogott ,Davi
-Viszem,egy perc!- kiabáltam   a konyhába ülő ,Davinek.Hamar megreggeliztünk,majd elkezdtünk pakolni,mert ma megyünk haza.
-Noi elmész?- kérdezte ,Davi
-El- mondtam
-Miért? Ne menj el!- ölelte a lábam sírva.
-Kicsim,te is és apa is jössztök velem-guggoltam le hozzá,ekkor rám nézet.
-Tényleg, és miért megyünk?-kérdezte
-Tudod,nem soká lesz egy ünnep,ami nekem és minden embernek fontos-magyaráztam
-Miért fontos?-kérdezgetett tovább.
-Azért ,mert, aki a mennyországba vannak,most ünnepeljük meg ,mert szeretjük őket,érted?-kérdeztem.Sose voltam jó a magyarázkodásban.
-igen-mondta
-Gyere pakoljunk be neked is ,és elmegyünk elkéreztetünk az oviból-mondtam
-Rendben-mondta,majd át mentünk a szobájába,és be pakoltam neki is.Nem sok mindent tettem oda minőnk cucca megfért egy bőröndbe.Ma megyünk és  holnap reggel jövünk. Neymar a fürdőbe volt.
-Szívem ,megyek elkéresztettem ,Davit az oviból-mentem be hozzá.
-Jó-kaptam egy puszit,majd elmentünk az oviba.
-Jó napot-köszönt  kedvesen 
-Jó napot-köszöntem.
-Valami baj van?-kérdezte Gabi,ő az óvó nő.
-Szeretném ,Davit elkéredztetni ,az oviból - mondtam
-Rendben ,de mikkor jönnek haza?-kérdezte
-Holnap ,már itthol leszünk- válaszoltam.
-Rendben ,holnap 3-tól szülő értekezlet lesz,a Hellowenak kapcsolatba - mondta
-Rendben ,viszlát-köszöntem el.Haza mentünk,Neymar már kész volt,,nagy csoda ,esküszöm ,többet készülődik,mint egy nő. A bőröndöt ,betettük  a bácsikám autójába,ő visz ki a reptérre.
Hamar ki is értünk,elköszöntünk tőle,majd felszálltunk a gépre.Davi út közben elaludt.
-Noi ,szeretnélek bemutatni a szüleimnek,úgy gondoltam,hogy csütörtökön elutazunk-mondta
- De ha nem fognak kedvelni?- kérdeztem
-Nyugi kedvelni fognak-nyugtatott meg.
-Remélem-mondtam,ekkor felkelt a kicsi,Davi is.
-Ott vagyunk már?-kérdezte
-Nem soká ,ott leszünk-mondta Neymar.Davi az ölembe foglalt helyet,pár perc múlva ,már aludt.
-Olyan ,mint te-mondta, Neymarnak.
-Miért is?-kérdi
- Mert,ő is olyan cukin alszik ,mint te - mondtam
- Értem,akkor a cukiságom fogott meg téged - mondta nevetve
- az !- nevetem ,ekkor szóltak,hogy nem soká le szálunk.Felkeltetem,Davit.
-Kicsim,ébredj,megérkeztünk-mondtam,mire fel is kelt.
-Juppi! - örvendezett a kicsi.Hamar le is,szált a gép. De jó ,nem vár bennünket senki.Most fogadjunk taxit és menjünk haza,hogy én menyire szeretem ezt.
-Drágám,ezek elfelejtették ,hogy jövünk- mondja ,Neymar
-Biztos -mondtam,de ekkor megjelent,egy taxi, majd megáll.
-Sziasztok- köszön
-Szia-köszönök.
-Apud küldött értetek,amúgy nem ismersz?-kérdi,én rázom a fejem,hogy nem.
-Nicol,vagyok nem emlékszel?-kérdi.
-Nicol,de mostmár igen-nevetek. A csomagokat a fiuk bepakolták a csomagtartóba.majd elindultunk haza.De jó,egy kicsit ithol lenni.Mikkor megérkeztünk,mindenki otthol volt.
-Sziasztok-köszöntünk.Davi egy kicsit meg volt szeppenve.
-Szia apa- öleltem meg apát,majd a többieket.Neymar kezet fogott mindenkivel.
- Hát az a csöppség kicsoda?- kérdezte Reni
- Ő ,Davi- mondtam
-Szia ,Reni vagyok- mutatkozott be.
-Szia -köszönt alig érthetően,hiszen a nyakamba volt bele bújva.
-Le ülünk?- kérdeztem
-Igen-mondta.Leültünk ,Neymar mellé.Julie,készített ,finom vacsorát,amit persze meg is ettük.
-Davi megyünk a parkba?- kérdeztem 
-Igen,igen !- örvendezett.
-Jössz? -kérdeztem Neymartól.
-Menjetek ,Renivel szerintem sok megbeszélni valótok van-mondta
-Rendben-csókoltam meg,-Reni gyere-mondtam.Davire rá adtam a kis kabátját,mert egy kicsit hűvös volt.Igaz már október vége fele járunk.A park egy kicsit  mesze volt.
-Davi ,na milyen itt?- kérdezte Reni
-nagyon jó- mondta a kicsi. Úgy gondoltam,hogy ma egész nap csak a kicsivel leszek,és persze ,Renivel.
-Davi,hova menjünk a parkba,vagy egy cukrászdába?-kérdeztem
-Mindkettő- mondta a kicsi
-Rendben,akkor gyere-fogtam meg a kezét ,és a cuki felé vettük az irányt.Bementünk a cukrászdába.A pincér elénk rakta,az étlapot.Reni egy eper tortát,én egy belga csoki tortát,Davi pedig egy csoki tortát, rendelt.Hamar meg is hozták
-Noi ,adsz egy kicsit?- kérdezte
-Persze,gyere vegyél-mondtam ,-Repül a repülő-mondtam nevetve,Davi kitátotta a száját és elhelyeztem benne a falatot.
-Olyan vagy, mit egy gyermek-nevet bennüket ,Reni.Davit sikerült össze csokiznom.Le fenképeztem és elküldtem,Neymarnak.Pár perc múlva jött a válasz,csak egy nevetős fejet küldött.Miután mind a hárman befejeztük az evést,elmentünk a játszótere.Davi ,egyből a csudához szalat,mi ,Renivel le ültünk egy padra,és onnan néztük,hogy mit csinál.
-Davi,óvatosan,mert ,ha bajod lesz apád ki nyír engem!-kiabáltam neki.
-Noi,mesélj mit mondott mikkor meglátott?- kérdezte .Reni.
-Elégé meglepődött-mondtam
-És milyen vele?-kérdezte,egyből értetem a célzást.
- Nagyon jó- mondtam boldogan
-Noi ,terhes vagyok ,Alextől-mikkor ezt ki mondta a szemem felakadt.
-Tényleg?-kérdeztem .nagy szemekkel
-Igen-mondta boldogan.Igaz nekem is feltüntt,hogy a hasa nagyobb,de nem gondoltam volna ,hogy terhes.
-Gratulálok- öleltem meg.
-Köszi-mosolygott.
-A suliba mi van?-érdeklődtem.
-Jaj,Gabi,elkezdi,hogy mit tud rajtad enni ,Neymar,és,hogy nem illesz hozzá-meséli
-Féltékeny az aranyos- nevetem
-Az,mikkor mentek haza?- érdeklődött
-Holnap reggel-mondtam
-Már?-kérdezte
-Igen ,csütörtökön,meg megyünk a szüleihez,úgy félek-mondtam
-Kedvelni fognak-mondta.Látom ,Davi jön sírva.
-Mi a baj ,Davi?-kérdeztem 
-Noi,elestem-mutatta a lábát.
-Jaj te- öleltem magamhoz,úgy bujt hozzám,mint ha félne ,hogy el mennék.
-Fáj-mondja
-Gyere ,had pusziljam meg-adta ide a kis lábát,adtam rá egy puszit.
-Igy már sokkal jobb-mondta és hozzám bujt.
-Olyan aranyosak vagytok-mosolygott ,Reni és csinált rólunk egy képet.Még egy kicsit beszélgetünk.
-Noi,Davi elaludt-mutatott az ölembe szundikáló kis fiura,aki a mellembe volt bele bujva.
-Menjünk-mondtam majd úgy is tettünk.Az utat végig beszélgettük.Kiderült,hogy,Reni egy hónapos terhes.Mikkor haza értünk,mindenki a  kanapén ült,és a tv-t bámulta.
-Megjöttünk-mondtam
-Látjuk- felelte ,apa
-Kösz -mondtam.Neymar jött oda hozzám.
-Davivel,mi történt?-érdeklődött
-Elesett, Noi megpuszilta a lábát ,és az ölébe elaludt,vagyis a melleibe belebujva-felelte Reni
-Az én fiam,tudja hol van jó helye-büszkélkedet ,Neymar
-Hol?-kérdezte ,Reni.Na itt látszik,hogy szőke.
-A mellei közt,ott nagyon jó lenni-mondta ,Neymar
-Na jó,gyere vigyük fel a szobába-húztam magammal,Neymart.Be mentünk,az egyik szobába,ami gyerek,szobának van berendezve.
-Szép ez a szoba-mondja ,Neymar
-Az-mondtam .Davit lefektetem és betakartam.Átmentünk,az én régi szobámba,kipakoltam a ruhákat amibe este kimegyünk a temetőbe.Az estével kapcsolatosan,még kell vegyek gyertyát és persze koszorúkat.
-Szívem ,eljössz velem a boltba ?-kérdeztem
-Persze ,de mégis minek?-kérdezte
-Virágot,gyertyát és koszorút venni-mondtam
-Menjünk-pattant fel.
-Drágám,autó is kénne-nevetem
-Ja ,autóval megyünk-mondta
-Apa elviszem az egyik autót,ha Davi felébred vigyázatok már rá-mondtam.Ki mentünk a garázsba.
-Na szivem,melyik autóval menjünk,Mercedes,BMW  vagy Ferrari?-kérdeztem
-Az a fekete ,Ferrari-mutatot az autóra.

Be ültünk,és mentünk is ,az általam ismert boltba.
-Miért nem én vezethetek?-mérgelődött Neymar
-Szívem,ne mérgelődjél,nem ismered a helyet-fogtam meg a kezét,amire kaptam egy puszit
-Apudnak nem mondom jó sok autója van-mondta
-Hát van egy pár,különben meg láttad.-mondtam
- Ja ,de egyet nem értek-mondta
-Na mit?-kérdeztem
- Annyi pénzetek van .és te nem vagy elkényeztetve,szereted a fiamat ,játszol vele,főzöl,takaritol,meg minden-mondja
-Igen,én ilyen vagyok sose szeretem a semmitevést apám is ilyen, ő nyírja a füvet,szerel ,meg ilyenek,sokan mondák már-mondtam
-Szerencsés ember vagyok,hogy egy ilyen ,nőt kaptam-mondta
-Én meg szerencsés lány vagyok,hogy mellettem van egy ilyen férfi mint te-mondtam
-Soká érünk oda?-kérdezte ,erre felnevetem
-Mintha ,Davit haladnám,mindjárt ott leszünk-mondtam
-Rendben,addig teszek valami zenét-úgy is tett,csak épp román ment.
-Na meg is érkeztünk-mondtam,és le parkoltam .Ki vetem az autóból a pénz.Neymar csak nézet.Megfogtam a kezét és bementünk a boltba,
-Jó napot-köszöntünk.Igen itt magyarul beszélnek
-Jó napot,tessenek válogatni ma hoztak új árut-mondta az eladó nő.
-Szívem,nézd csak ezt-adta a kezembe egy rózsát
-Ez jó lesz,piros, rózsaszín és sárga-mondtam
-Jó-mondta
-Ezt a hármat szeretném-mutattam 
-Nagyon szépek.-mondta ,majd ki fizettük.
-Vezess-adtam a kulcsot ,Neymarnak ,mikkor betettük a Virágokat az autóba.
-Köszi-küldött egy csókot.Be ültem mellé.Mintha egy gyereket látnék.
-Itt fordulj jobbra-mutattam
-Rendben -úgy is tett.Elég gyorsan vezetett.Hamar leparkoltunk,majd bementünk megint egy boltba.Vettem 4 koszorút meg gyertyákat,.Miután ez megvolt hazafelé mentünk,itt már én vezetem.Egy kicsit gyorsan mentem,így hamarabb haza értünk.Nem pakoltunk ,ki ,mert úgy is nem soká megyünk.Apa és Davi nagyba játszottak.
-Milyen aranyosak vagytok-mosolygok rájuk
-Aranyos ez a törpe- simogatja meg ,Davi fejét.
-Laci ,nem vagyok törpe-mondta Davi
-Davi,Laci bácsi-szólt rá Neymar
-Neymar,én mondtam ,hogy úgy hívjon -mondta apa
-Julie mit csinálsz ?-kérdezte a kicsi.
-Nesze ,most mond meg ,mindenkit tegez-háborodott fel ,Neymar,erre csak nevetem.
-Ne légy már mérges-pusziltam meg az arcát,majd felmentem fürödni.Hamar kész is lettem, a szobámba mentem ahol,Neymar az ágyon feküt.
-Csini- villantja meg fogait perverzen
- nagyon egy törölközőbe-mondtam
-anélkül még szebb lennél-csókol meg,érzem,hogy  a törölköző alatt járkál a mancsa.
-Neymar készülődj ,ne felfedező túrára indizsd a kezed-mondtam
- Na jo megyek,-vágta be a durcás pofit
-Nem tudsz meghatni- úgyhogy mozgás,mert nem soká 5 óra- toltam ki az ajtón.
Hamar magamra vettem a kikésztet ruhát.

Felkeltetem ,Davidet,és mentünk is ki a temetőbe. 
-Kicsim ülj apa ölébe-mondtam Davinek
-Rendben-Davi be ült ,Neymar ölébe ,én meg vezetem.Neymar egész végig,duricozt olyan cuki volt.
-Megérkeztünk-mondtam,majd le parkoltam.Ki szálltunk az autóból és ki  vettük a csomagokat,majd  be mentünk.
-Ne durciz már-mondtam Neymar
-  Engesztelj ki- mondta,gondolhattam volna
- Persze a temetőbe-mondtam
-Noi soká érünk oda?-kérdezte Davi.Megbámultak bennünket,és a hallottam,hogy néztek már,ez a Laci lányának a barátja híres Neymar focista,, .Erre csak mosolyogtam,megérkeztünk ,Reni apjának sírjához,majd így sorba.Épp kifelé tartunk, mikkor egy kislány leszólít.
- Elnézést, kérhetnék tőled egy aláírást és egy képet?-kérdezte félve ,mire mosolyogtam
-Persze-hamar megcsináltuk a képet,majd haza mentünk.Meg vacsiztunk ,majd  felmentünk,Davi szobájába.Neyamr az nem jött.
-Davi mit eszünk,csokit vagy epret?-kérdeztem
-Noi , te epret akarsz velem etetni?-kérdezte komolyan,ekkor elnevetem magam
-Akkor csoki-mondtam ,majd le mentem a konyhába ,de út közbe össze futottam ,Neymaral.
-Gyere te is mesét nézni-hívtam
-Nem- mondta
-Rendben ,akkor nem soká jövök,és kapol te is valamit-mondtam ,majd ott hagytam.A hűtőből ki vettem a kedven csokijaimat.Ami egy tábla Oreos milka volt.Nem akartam neki sok csokit adni ,mert fáj tőle a hasa.Visszamentem,megnéztünk egy mesét,amibe bele is aludt.Betakartam,majd én is be mentem,Neymarhoz ,aki épp a telefonját babrálj.Levetkeztem és be feküdtem mellé.
-Na mit kapok én?-kérdezte
-Semmit-de ekkor villámot egy nagyot,amitől megijedtem.
-Na ide nem jössz-súgta nevetve
-Na,félek- könyörögtem
-Nem-mondtam
-Na,csak egy kicsit,meglátod élvezni fogod- néztem rá kis kutya szemekkel
-Miért van neked olyan szép szemed, nem tudok neki nemet mondani-mondta, majd oda bujtam hozzá,és nyakát csókolgattam majd a mellkasát.
-Ezt tényleg élvezem de te reszketsz-mondta
-Tudom, nagyon félek a viharba-mondtam és még szorosabban öleltem.Karjai közt biztonságba érzem magam
-Ne félj itt vagyok-mondta
-Tudom olyan jó a karjaid közt lenni-csókoltam meg,majd szép lassan álomba szenderültünk.




Sziasztok!! Bocsi a késésért,de nem nagyon volt időm és egy kicsit lusti voltam.A részekkel kicsit le vagyok maradva de megpróbálom be hozni.A kövi rész hosszu lesz.Hagyatok nyomot magatok után. :)