2015. május 11., hétfő

58.Rész


Neymar szemszög.
    

Reggel,mint akit a tatár űz  úgy rohantam ki a garázsba. Bazdmeg ma van anyák napja. Be ugrottam az autómba és elmentem a legközelebbi virág boltba. Vettem két csokor rózsát és haza mentem. Felöltöztettem Davit és elmentünk anyáék.  Fél óra kocsikázás után megérkeztünk az ismerős házhoz. Alig parkolok le,Davi ki ugrik az autóból és a nagyanyához szalad. Be megyek ,és nézem ahogy a nagyanya puszilgatja.
-Boldog anyák napját-köszöntöttem fel 
-Köszönöm fiam-kezdet el sírni. Mindig is ilyen érzékeny volt.
-Mami ,Rafa hol van?-kérdezte Davi 
-Fent van-mondta. Davi felment,mi meg le ültünk beszélgetni.
-Fiam,hogy állsz a nőkkel?-kérdezte.
-Sehogy-mondtam
-Davinek kéne egy rendes család-mondta
-Tudom-sóhajtottam-Nincs senkim-mondtam
- Camilaval mi van?-kérdezte.
-Hát anya-vakartam meg a tarkómat.-Csak kaland volt-mondtam
-Nehogy legyen egy gyerek-mondta
-Nem fog-mondtam. Anya elment főzni,én meg apával a tv-t bámultuk.
-Fiam,hogy megy a foci?-kérdezte
-Nagyon jól, kedden megyünk a csapattal Münchenbe-mondtam. E közben megjöttek Rafáék is. Camila meglátott és elkezdet felém jönni. Jaj, csak ez hiányzott!
-Szia Neymar-köszönt két puszival.
-Szia-köszöntem.
-Bátyus ,te ennek a gyereknek nem adsz enni?-mutatott Davire.
-De ,csak nem eszik-mondtam
-Davi,miért nem eszel?-kérdezte Rafa
-Noi kell!-jelentette ki a kicsi.
-Noi már nem jön vissza,apád egy idióta-nézet rám.
-Tudom-ejtettem ki a számon.
-Nem vagy te idióta.-súgta a fülembe 
-Ha te mondod-vontam meg a vállam.Fel álltam és fel mentem a szobába. Le ültem az ágyra és gondolkoztam. A gondolkozásomat az ajtó kopogtatása zavarta meg.
-Szabad-mondtam. Camila volt az.
-Mi a baj?-kérdezte
-Semmi-mondtam. Le ült mellém és folytatta a magáét.
- Segítek elfelejteni azt a nőt-mondta,majd rám mászott. Nem mondom,hogy nem gyönyörű nő ,de nekem nem kell. A nyakamat kezdte el csókolgatni.
-Garantálom,hogy elfelejtettem veled ,azt a nőt-mondta,majd megcsókolt. Muszáj lesz le állítanom,még mielőtt bekövetkezne újból a dolog. Akkor nem voltam férfi,de most az leszek! 
-Camila állj le-mondtam.Rám néz.
-Most miért? Nem élvezted?-kérdezte
-Nem-mondtam
-De azon az éjszakán élvezted.Akkor kellet volna férfi légy,nem most-mondta és ki ment. De sajnálom szegényt. Minden áron le akar velem feküdni. De ez nem jött össze,csak egyszer. pár perc múlva Rafa jött be.
-Te mi a francot csináltál,Camilaval?-kérdezte
-Nem feküdtem le vele,most megsértődött-közöltem vele
-Neymar,vigyázz vele.-mondta
-Miért?-kérdeztem
-Teherbe akarja magát ejtetni veled-mondta.
-Mi van?-kérdeztem
-Meg akar magának szerezni ,és csak úgy tudna,ha teherbe esne tőled. Neymar kérlek ne baszd el az életed!-mondta
-Már elbasztam-mondtam
-Noit vissza tudod szerezni-mondta
-Honnan veszed?-kérdeztem
-Tudom és kész!-mondta-Ha jönnek a keresztelőre,nyerd vissza a szívét.Légy romantikus-mondta
-Kösz húgi-morogtam magamba.Legyek romantikus.Játsszam el a szőke herceget fehér lovon? Vagy mi? Dörmögtem magamba. Na de ezen ráérek gondolkodni. El mentem a fiukkal pókerezni.Ideje volt már a kikapcsolódáshoz. Körbe ültük a nagy póker asztalt és elkezdtünk játszani. A fiukat sora vertem meg.
-Ejnye,ejnye,de jól megy dolga valakinek-mondták
-Figyeljetek ,és tanuljatok a mestertől-nevetem
-Aha,a csinos kis barátnőcskéd hol van? El nézegetnénk ruha nélkül-mondtak nevetve.
-Nincs,és ha lenne is ,eltörném a kezeteket és feldugnám a seggetekbe-mondtam
-Juj,de attól nézhetnénk-mondták
-Igen,de milyen érzés az,hogy nézheted,de nem érhetsz hozzá?-kérdeztem nevetve
-Kabd be-mondták.
-Kösz ,de a tiéteket nem-nevetem. Miután vége lett az estének haza mentem .Ahol anya vacsorával várt. Le ültem Davi mellé ,és elkezdtünk falatozni.De jó itthon lenni,a családom körül. Fel vittem Davit a szobájába és lefektettem. Mondtam neki egy mesét,amin el is aludt. Miután Davit elaltattam ,én is aludni tértem.

2015. május 3., vasárnap

57.Rész-Találkozás!

Sziasztok 2 hét késéssel itt az új rész! Nagyon sajnálom,hogy nem tudtam előbb hozni új részt,de nem volt időm blogot írni. Pénteken május egy volt,szóval nem voltam itthon. 12 órakor jöttem haza.  Na szóval itt az új rész! Többet nem pofázok! Puszi !


    Reggel apa könyörgésére keltem fel. Vajon mit akar? Ki nyitom a szemem ,majd nyújtózok egyet.
-Jó reggelt-köszönök kómásan.
-Neked is-mondta,majd le ült ,mikkor Lusti ki ment.
-Miért jöttél?-kérdeztem
-Kicsim,szeretném,ha velünk jönnél-mondta
-Hova?-néztem rá értetlenül.
- Németországba-mondta apa.
-Miért mentek oda?-kíváncsiskodtam
-Meghívtak,hogy figyeljem a csapat edzését-mondta
-Focisták-húztam el a számat.
-Kicsim,nem minden focista ,olyan ,mint Neymar-mondta-Nagy szükségem lenne rád.
-Apa ,igazad van elmegyek.-mondtam. Nem bujkálhatok öröké a szerelem elől. Apa le ment én meg elkezdtem pakolni.  Miután kész lettem elmentem fürödni. A hajamat rendbe hoztam,mert úgy nézet ki ,mint akibe bele csapot a villám. Kentem magamra egy kis kence ficcét,ahogy apa hívja a sminket. Vissza mentem a szobámba és felöltöztem. Mivel már május van ,ezért vékonyan öltözök fel.

Miután kész lettem le mentem apáékhoz. Tájékoztattak róla,hogy hol fogunk lakni. A taxi dudálására lettünk figyelmesek. Be zártuk a házat és be ültünk a taxiba. pár perc múlva a reptéren voltunk. Vajon ,mi fog ott velem történni velem? Fel ültünk a repülőre és már repültünk is Németország felé.Út közbe Lustival játszottam, meg zenét hallgattam. Hamar eltelt az a" pár" óra. Le szálltunk a Berlin reptérén,ahol az edző Jogi fogadott minket. Apa kezet fogott vele,mi meg kaptunk tőle két puszit. Be ültünk az autóba és egy szálloda felé mentünk.  Pár perc múlva meg is érkeztünk egy hotelhez. Nagyba ki volt rá írva,hogy AZUMIT HOTEL! Biztos ez a neve a hotelnek.Apáék elmentek a stadionhoz én meg be mentem  a hotelbe.
-Jó napot,miben segíthettek?-kérdezte egy recepciós.
-Jó napot,Horváth névre van szoba foglalva?-érdeklődtem.
-Igen, van kettő-mondta-az egyik  a 88-as szoba a  másik,pedig a 70 szoba.-mondta
-Rendben. A 88 szoba kulcsát kérem-mondtam
-Rendben. Köszönjük,hogy nálunk szálltak meg -mosolyogott, majd át adta a kulcsot. Fel mentem a bőröndjeimet azt felhozták. . A szoba az nagyon tetszik.!
Alig ülök le Reni hív. Mit akarhat?
-Mit akarsz?-szóltam bele.
-Noi.. sajnálom nem akartam neked esni-mondta
-Jó,de mond ,mert sietek-mondtam
-Hallottam elmentél Németbe,mondom felhívlak-mondta
-Ja-mondtam-Este beszélünk szia-mondtam. Le tettem a telefont és elindultam apámék után. Ki léptem Berlin utcáira,ahol  megcsapot a lágy szellő. A szellő amelyben azt éreztem,hogy egy új életet kezdek. Nagy nehezen megtaláltam apámat,aki épp szónokolt a csapatnak .
Apám épp Mariot ölelte. A csapatott ismertem,kivéve a szőkét. Na de melyik szőkét,mert itt mindenki szőke. A nevető szőkét azt nem ismertem.
-Zavarok?-kérdeztem ,ekkor mindenki rám nézet.
-Nem-mondta Jogi
-Jé kit látnak szemeim-csodálkozott Mario
-Én egy barmot láttok-nevetem
-jól van lányom,menj Juliéhoz vagy maradol focizni?-kérdezte nevetve.
-Persze csizmába  meg ruhába fogok focizni-mondtam
Le ültem Julié mellé és elkezdtünk beszélgetni.
-Julié itt lesz az eljegyzés?-kérdeztem
-Igen -mondta
-Rendben-mondtam.Mire megbeszéltünk mindent az edzésnek vége lett.
-Végre-mondtam,mire Jogi meg apám elkezdtek nevetni.
-Még jó,mert ,ha több lenne  már rég felkötötted volna magad-nevetett
-Kár lett volna ,ilyen gyönyörű nőt elveszteni-mondta Mario
-De ,ilyen barmokért ,mint te nem lett volna kár-mondtam. A többiek jót nevetek rajta. Az edzés végén a fiuk be mentek az öltözőbe kivéve a szőke. Apámat keresem.Muszáj megkérdenem tőle,hogy hol van.
-Bocsi de nem láttad apámat?-kérdeztem
-Óhh ,helló-mosolygott- nem láttam. Amúgy meg a nevem Marco Reus.De csak hívj Marconak-mondta
-Örvendek Marco ,a nevem..-félbe szakított
-Ismerlek Mario sokat mesélt rólad-mondta.
-Jaj Magasságos-mondtam, mire ki nevetett
-Nyugi ,semmi rosszat nem mondott-mondta
-Marco,nekem  most mennem kell,örültem-mosolyogtam ,majd elmentem. De szép szeme van. Vigyorogva mentem apámékhoz,majd haza a hotelbe. Megfürödtem,majd beszéltem Renivel. 12 órakor lefeküdtem aludni.

Na kit sikerült  megtévesztenem a mai részel? Kommiztok ,ha valaki Neymarra gondolt!