76.Rész

Szisztok itt az új rész. Nem tudom,hogy mikkor fogom hozni az új részt .Remélem még el nem kezdődik a suli,addig tudok hozni pár részt. A magyarországi olvasóimnak kivánok ,könnyű tanévet és idegeket a tanárokhoz ! :D  Nekem még van szeptember 12-ig :)) !! Élvezétek ki ezt a pár napot. Jó olvasást ! KOMIZATOK !!

Reggel Adrian hangjára keltem fel.
-Öltözz! Rossz idő van otthon-mondta,majd ki mászott az ágyból.
-Rendben-követem én is őt.Gyorsan elvégeztem a reggeli teendőimet,majd felöltöztem.Magamra kaptam egy fehér blúzt és egy fekete szakadt nadrágot.

Be ültünk az autóba ,majd a reptér felé vettük az irányt. A reptér előtt le parkoltunk,majd felültünk a magán gépünkre. Adrian ölébe másztam ,majd elaludtam.
*** Adrian Mutu szemszöge***
Fájdalmas képpel néztem Noit ,ahogy alszik. Nagyon sajnálom,hogy mindig rossz történik vele. Olyan aranyosan alszik az ölemben. Haját simogatom és gondolkodok. Mit követett el szegény,hogy ennyit szenved? Még mindig emlékezek a találkozásunkra. Apja vállán sírt. Ki sírt szemeivel engem bámult. Zöld szemei pirosak voltak.  Noi hangja  zavarta meg  a gondolkodásomat.
-Sok van még?-kérdezte
-Nem.Mindjárt leszállunk-mondtam
-Olyan jót aludtam-nyújtózott egyet.
-Rajtam mindenki jól alszik-kacsintottam rá,mire elnevette magát.
-Azt akarom,hogy mindig neves-mondtam,majd megöleltem.
-Szeretlek-súgta  a nyakamba
-Én is-mondtam
Le szálltunk a gépről,majd az autóhoz sétáltunk. Pár kép is készült rólunk.
-Adrian ma mit csinálunk?-kérdezte
-Mit akarsz? Holnap reggel kell menni az árvaházhoz.-mondtam
-Nem tudom-mondta
- Hova akarsz menni,hozzád vagy hozzám?-kérdeztem.
-Hozzád. Nem sokszor voltam nálad.-mondta
-Tudom-mondtam.
-Megyünk anyumék vacsorázni-mondtam. Ijedten rám nézet.
-Ne félj nem fognak megenni-nevetem rajta
-Ne neves. Mit fognak szólni?-kérdezte
-Semmit.Kíváncsiak rád,hogy milyen az  nő ,akit nem barátnőm ként mutatok be.A gyerekek is kíváncsiak rád-mondta
-Hogy mi? Adrian muszáj?-kérdezte
-Igen-fogtam meg a kezét.-Nem lesz semmi baj. Anyámmal ne  foglalkozz,mert mindenképp össze akar minket adni-mondtam
- Nem baj-mosolygott rám. Haza mentünk ,átöltöztünk,majd mentünk anyumék.Kíváncsi vagyok anyáék mit szólnak hozzá.
****
 Adrian ötlete nem nagyon tetszett. Haza mentünk,majd átöltöztünk.

  

-Adrian én nem öltöztem ki-mondtam

-Csak vacsorára megyünk,nem szépség versenyre-nevetett

-Vicces vagy-mondtam

-Tudom-mondta,majd be zárta az ajtót. Be ültünk az autóba és Adrian szülei felé vettük az irányt. Egész úton a kezemet tördeltem az idegességtől. Féltem,hogy rosszat gondolnak rólam ,és a gyerekek.Jaj !!! Adrian megfogta a kezem.

-Ne félj-csókolta meg

-Jó-pirultam el. Sose csókoltak még kezet nekem. Pár perc autókázás után megérkeztünk Adrian szüleihez,akik az ajtóba álltak.

-Már kezdik-mondta Adrian ,mire felnevettem. Ki szálltunk az autóból,majd megfogtam Adrian kezét. A szüleihez érve a szívem ,majd ki ugrott a helyéről.

-Rodica (Rodika) vagyok ,Adrian édesanyja -ölelt meg a nő

-Spiridon(Szpiridon)-ölelt meg ő is.

-Horváth Noémi-mosolyogtam rájuk.

-Annyira örülök,hogy megismertelek-mosolygott Rodica

-Én is-mosolyogtam.

-Na ugye nem ettek meg?-kérdezte Adrian

-Nem-morogtam. Be mentünk a házba,ahol  a 3 három gyerek volt.Mikkor meglátták Adriant a nyakába ugrottak.

-Adriana, Mario, Maya, bemutatom nektek Noit,apa barátnőjét-mondta

-Szia  Maya vagyok. Én vagyok  a legkisebbik -mondta

-Szia-köszöntem

-Adriana vagyok  a legnagyobbig-húzta ki magát,mire nevettem egyet.

-Mario vagyok  a középső-mondta.Mind a 3 gyerektől puszit,ami nagyon jól esett. 

-Gyerekek kész a vacsora-kiáltott Rodica

-Mi finomat készitet?- szimatoltam  konyhába

-Anya vigyázz,mert Noi felfalja a házat-karolt át Adrian nevetve

-Nem baj,úgy is olyan sovány-mondta

-Az,nézd meg  jobban,olyan ,mint egy bálna-mondta nevetve

-Magadra néztél?-kérdeztem nevetve

-Elég gyerekek! Amúgy tepsis csirkecombot zöldségekkel-mondta

-Nyámi-mondtam,mire ki nevetek.

-Anya imádlak-mondta Adrian. A nappaliba megvolt szépen terítve. Rodica az asztalra tette az ételt,majd neki álltunk az evésnek. Rodica istenien főz. Miután meg vacsoráztunk,Adriannal elköszöntünk és haza mentünk. Le tusoltunk,majd ágyba bújtunk.

75.Rész -Nem akarok !

Reggel gyorsan magamra kaptam a ruhát,majd telefonáltam Adriának,hogy jöjjön értem. Neymár még nem kelt fel,így ki tudtam osonni. Adrián pár perc múlva meg is érkezett.
-Ennyire szar volt az éjszaka-röhögött a képembe.
-Nem. Nem akarok tőle semmit. Le akart fektetni-mondtam mikkor be ültem mellé.
-Mit vártál tőle?-kérdezte
-Semmit. Köszi,hogy eljöttél értem-nyomtam puszit.
-A feleségemért mindent-nevetett,de én nem. Eszembe jutott Marco. Oda  bújtam hozzá.
-Bocsi-mondta,majd az utat figyelte. Ki szálltam az autóból,majd felmentem a szobámba. Letusoltam,majd felvettem egy szettet.

Egész nap ,csak feküdtem,semmit nem csináltam.A nappaliba Adrian lépet be.
-Picinyem vissza kell menjünk-mondta
-Miért?-kérdeztem
-Tudod,a berendezés-emlékesztetett
-Rendben,reggel indulunk-mondtam
-Oké,de remélem velem alszol-mondta
-Igen. A te karjaidban lenni  a legjobb-mondtam,majd puszit nyomtam az arcára.
-Szeretlek-mondtam ki ,pont mikkor be jött a fél Barca csapat. Félre érthető helyzetbe találtak minket.
-Öhh sziasztok-mosolyogtam kínosan
-Helló-köszöntek.
-Szerelmi vallomást zavartunk meg?-nevetett a bácsikám.
-Igen-mondtam nevetve.
-Ha már itt vagytok,akkor be mutatom nektek az újoncokat-mondta a  bácsikám
-Rendben-mondtam,majd át mentünk a nappaliba. Adrianak dőltem,majd hallgattam. 
-Ő itt  Samuel Umtiti, ő Andre Gomez,ő pedig, Lucas Digne-mutatta be őket egyenként
-Horváth Noémi-fogtam velük kezet.
-Örvendek-mondták.
-Denis Suarezt pedig holnap be mutatom-mondta
-Bácsikám ,én reggel  vissza megyek-mondtam
-Miért? még van egy meccsed-mondta
-Jövünk vissza,csak a házat el kell intéznünk-mondtam
-Apád nem tudja?-kérdezte
-Nem, mert a kettőnk nevén van-mutattam egymásra
-Mikkor akartok össze költözni?-kérdezte Gomez azt hiszem.
-Nem tudjuk-válaszolta helyettem Adrian. A fiukat ott hagytuk,majd elmentünk sétálni. Megfogtam Adrian kezét és úgy sétáltunk.
-Mi  bánt?-kérdezte
-Neymar-mondtam
- Noi sose fogod elfelejteni,ha mindig rá gondolsz-mondta
-Tudom,de nem tudom ,nem megy-sírtam.Érzelmi roncs lettem.
-Gyere ,elviszlek valahova-húzott magával. Ki mentünk a városból és felmentünk valami hegyre,ami a városon kívül volt. A látvány gyönyörű volt.
-Ez gyönyörű-mondta 
-Az. Tegnap este fedeztem fel-mondta
- Itt lehet gondolkozni-mondtam
-Azért hoztalak ide. Itt senki se hal semmit-mondta,majd le ült.Követem én is  a példáját. A csillagokat néztük és beszélgettünk. Nem akartam sírni! Már meguntam,ahogy az életemet is. Mindig csak szenvedés. Adrian észre is vette,hogy baj van.
-Ne rágódj a fájdalomon,élvezd a látványt-mondta.Hozzá bújtam és úgy néztem a csillagokat. 12 óra lehetett ,mikkor elindultunk haza. Mind a ketten fáradtan dőltünk be az ágyba.

74.Rész

***Neymar***
Meg hülve hallgatom,hogy Noi már nem menyasszony. Gonosz vigyorral bámulom Renit. Tudta nagyon jól,hogy vissza fogom szerezni.Nem fog megállítani senki és semmi. Nekem kell Noi.Az én menyasszonyom lesz.Este megint le mentünk a partra és ő megint ott volt. A pultnál ült és iszogatott. Oda mentem hozzá.
-Szia-ültem le  mellé.
-Szia-mondta szomorkásan.
- Sajnálom,de egyben örülök is neki-mondtam,mire szemeit forgatta.
-Gondoltam-mondta mosolyogva.Közelebb húztam a székkel.
-Te az enyém vagy, ezt jegyezd meg-súgtam a fülébe.
-Persze-nevetett ,majd bele kortyolt az italába.
-Komolyan beszéltem-néztem mélyen a szemeibe. Imádom,amikkor hatásom alatt van. És még hogy nem szeret.
-Tudom,hogy szeretsz,ne tagad-húztam közelebb magamhoz. Szégyellősen elhúzódott.Nyert ügyen van.
-Neymar,nem tudok benned megbízni..Nekem férfira van szükségem nem nőcsábászra-mondta
-Nem vagyok férfi?-emeltem fel a hangom,mire össze rezzent.
-Te egy nőcsábász vagy. Bármilyen nővel együtt tudsz lenni. Jelen pillanatba semmi nem érdekel. Ki vagyok !!! Érted?-kezdet el sírni. Magamhoz húztam és átöleltem. Végre karjaimba érezhetem.  Átölelt,majd csendben szippogat.
-Shh,ne sírj szépségem-öleltem át szorosabban
-Sírni akarok-szipogtam,majd bele bujt a nyakamba. Ugyan olyan ,mint rég,kis bújóson.Be szívtam nap tejének illatát,ami finom karamell volt. Pár perccel eltolt magától.
-Bocsáss meg-mondta
-Én örülök,ha hozzám bújsz-kacsintottam rá.
-Noi,Noi-szalad felé Davi.
-Szia-mosolygott rá
-Ugye holnap este nálunk alszol?-kérdezte a kicsi
-Davi ,ezt nem lehet-mondta Noi. Nagyon meglepet Davi ötlete,de tetszett
-Léccciiii-húzta el a szót.
-Rendben-mondta. Davi a nyakába ugrott.
-Szeretlek-mondta.
-Én is-mondta, Bárcsak nekem mondta volna.
-Holnap akkor jössz ,szia-mondta ,majd el szalad. Noi dühösen nézett rám.
-Esküszöm nem  én mondtam neki-tetem fel a kezem védekezés kép.
-Jó,nem érdekel-mondta,majd kérd megint egy italt.
-Hányadik vodkát iszod?-kérdeztem
-4-mondta
-Ne igyál többet-mondtam
-Nekem már csak ez maradt-mondta,majd ,le húzta.
-Többet nem iszol-mondtam,majd elrángattam onnan.
-Csak egy picit-mutatta az ujjával.
-Nem-mondtam. Megláttam Adriánt,majd intettem,hogy itt vagyunk.
-Szevasz-köszönt
-Szevasz-fogtunk kezet.
-Picinyem mehetünk?-kérdezte
-Ühüm-bólogatott
-Te ittál?-kérdezte mérgesen
-Picit-nevetett Noi
Felkapta,majd elmentek.
-Mi van tesó?-kérdezte Jotta,mikkor oda értem hozzájuk.
-Davinek köszönhetően nálam alszik holnap este-vigyorogtam
-Holnap lesz Carol szülinapja bulija,tudod el lett halasztva-mondta
-Viszem magammal-vigyorogtam
****
Azt hiszem megártott az ittam.Adrian ki szedett az autóból,majd fel vitt a szobámba.
-Többet nem akarok ,ilyet látni-mondta
-Rendben-mondtam. Le vetkeztem ,majd el is aludtam.
  Reggel szörnyű fej fájással ébredtem.
-Tessék vedd be a gyógyszered-adta a kezembe Adrian a vizet és  a gyógyszert. 
Eszembe jutott,hogy ma Neymarnal alszom.SMS Neymartol!!!
.....Ma lesz Carol bulija csini légy .1 óra múlva ott leszünk!!!
Mi van? Azt se tudom,hogy mit vegyek fel..Nem akarok menni. Davinek megígértem...Ahjj., Gyorsan magamra kaptam egy ruhát,majd elkészítettem a sminkem,hajamat kiengedtem,majd felvettem a cipőmet és a táskámat.

Mire elkészültem Neymarék is megjöttek. Elköszöntem apáéktól és mentem is ki Neymarhoz.
-Szia-köszöntem
-De gyönyörű vagy-mondta
-Köszönöm-mondtam,majd ki nyitotta az ajtót.Davi egyből az ölembe mászott.
-Noi-ölelt meg
-Szia törpe,de nagy lettél-mondtam  csodálkozva.
-Már 5 éves vagyok-mondta büszkén
-Az igen-mondtam
-Hiányzol-fogta meg az arcom,majd bele bújt a nyakamba.
-Te is nekem-mondtam,majd megöleltem. Neymar rám nézet és mosolygott. Carol házához,vagy hova hamar megérkeztünk. Neymar kinyitotta az ajtót,majd ki szálltunk Davivel.
Megfogta egyik kezébe Davit a másik kezével meg az enyémet,de ki húztam a kezemet.
-Nem-mondtam. Mikkor be mentünk mindenki minket nézett. Furcsán éreztem magam. Mindenki azt hiszi,hogy együtt vagyok Neymarral. 
-Sziasztok-jött oda Carol,majd megpuszilt.
-Szia, boldog szülinapot-mosolyogtam
-Köszönöm szépen,csinos vagy-mondta
-Te is-mondtam
-Majd még beszélünk-mondta.majd ott hagyott.
-Gyere üljünk le-fogta meg a karom Neymar
-Rendben-mondtam. Le ültünk.
-Neymar,én itt furcsán érzem magam-mondtam
-Akarod,hogy haza menjünk?-nézett a szemembe
-Nem. Csak mindenki azt hiszi,hogy együtt vagyunk-mondtam
-Tudom. Próbálj nem foglalkozni vele-mondta
-Azt nehéz lesz.Mindenki sugdolózik-mosolyogtam rá.
-Szeretem mikkor mosolyogsz-mondta. Az est további részét magam töltöttem. Neymar egy korty italt se ivott,amit furcsálltam.
-Gyere megyünk haza-fogta meg a kezem.
-Davi?-kérdeztem,mire sunyi vigyorral rám nézett.
-Itt akar maradni-mondta. Elköszöntünk Caroltól és Davitől,majd be ültünk az autóba.
-Akkor haza vihetsz-mondtam.Kezét a combomra tette,majd megszorította.
-Ma éjjelt velem töltöd.-mondta. Ettől tartottam. Hamar megérkeztünk Neymar lakásához. Minden a régi,semmi nem változott.Fel mentünk a szobába. Semmi nem változott itt se. Minden úgy van ,ahogy akkor volt.
-Le tusolsz?-kérdezte 
-Le-mondtam.Be álltam a tusoló alá,majd ki szálltam .Elég volt a mai tusolásból. Magamra kaptam a fehérneműmet,majd ki mentem. Neymar nem volt bent. Be bújtam az ágyba ,majd kifelé fordultam. Pár perccel később egy kart érzek a hasamon,ami simogott.Tudtam ,hogy Neymar az. Magához huzzot,majd a vállamat kezdte el puszilgatni.
-Neymar ,fejeszd be-mondtam.
-Tudom,hogy szereted-súgta a fülembe.
-Kérlek-mondtam
-Enged ,hogy szereleselek. Neked most törődésre van szükséged-fordított maga felé.
-Fejezd be-mondtam. Kezével ki simitotta a hajat az arcomból ,majd megcsókolt.Csókjától az egész testem libabőrös lett,és a pillangók a hasamba újra életre kelltek. Elgyengültem a karjaiba. Szenvedélyes csókolózásba kezdtünk. Neymar rám mászott,majd a nyakamat csókolta. Kezeivel combomat simogatta ,szorongatta. 
-Neymar állj le-tolltam el magamtól.
-Miért?-nézet rám
-Nem lehet,nem akarom-mondtam
-Rendben-mondta,majd le mászott rólam. Magához húzot,majd elaludtunk.

73.Rész-Meccs !

Este van. 6 óra ideje készülődni.Be mentem a fürdeni. Megmostam a hajam,majd megszárítottam. Megtörölköztem ,majd felvettem a kiválasztott összeállítást.

Adrian a nyakamba tette a nyakláncot,majd ki ment. Fel aggattam magamra a kellékeket,majd  felkentem a piros Ruzsom. Elköszöntem apáéktól és be ültem az autóba.  Hiába köszöntem el tőlük,úgyis látni fogom őket a meccsen. Hamar meg érkeztem a stadionhoz.Látom a stadion előtt áll Neymar. Mit keress ez itt? Kérdeztem magamtól. Feltettem a napszemüvegemet,majd be sétáltam.

Uhh de jól néz ki istenem.Na jó Noi ideje befejezni! Szólt rám az agy. Mikkor közel értem hozzá elém állt.
-Mit akarsz?-kérdeztem lekezelően
-Téged-kuszott pimasz mosolyra a szája. Szememet forgattam ,ez semmit nem változott
-Meccsem van,ne huzd az időt-mondtam
-Múltkor megígértél valamit-mondta,majd közelebb lépet hozzám.
-Jaj-sóhajtottam
-Amúgy sok szerencsét szeretnék kiváni-mondta
-Ezért álltál itt?-csodálkoztam 
-Igen..Sok szerencsét szerelmem-puszilta meg az arcom,majd ott hagyott.Ez igen. A kis spanyoloknak kívánjon szerencsét ne nekem,dühöngtem magamba,
-Noi mi a baj?-kérdezte Reni
-Neymar-sóhajtottam
-Mit akart tőled az a szerencsétlen-csattant fel
-Sok szerencsét kívánt-mondtam,mire elkezdtünk nevetni.
-Ezt a spanyoloknak mondja
-Sajtó lesz-mondta Reni,majd ki mentünk. Ott ül egy spanyol mezben Shakiekkal együtt.
-Noi tudja a sajtó,hogy nem vagytok együtt Marcoval.Nyilatkozott-mondta . A sírás határán voltam.
-Jó napot-ültem le az asztalhoz. Reni is le ült,majd jöttek a kérdések,
-Mit vársz a mai meccstől?-kérdezték Renit.
-Azt ,hogy nyerünk-mosolygott
-Noémi,hogy fogadta a hírt,hogy Marco felbontotta az esküvőt?-kérdezte az egyik vigyorogva. Nagyot nyeltem,majd mosolyogtam.
-Nehezen fogadtam,de mindent el kell viselni.Maga ,hogy fogadná?-kérdeztem vissza.
- Nem jól-mondta
-Azért nyerni fogsz reméljük-mondták
-Nyerni fogok.-mondtam,majd egy könnycsepp gördült le az arcomon.Fel álltam és ki szaladtam a teremből egyenesen az öltözőbe. Le ültem egy sarokba és sírtam. Idióták!!
***Reni****
-Nehezen viseli?-kérdezték
-Nagyon nehezen.Nem bírja,össze fog omlani.De mi már nem csodálkozunk-mondtam
-Pedig nem érdemli meg-mondta
-Nem. De a szívnek nem lehet parancsolni-mondtam
-Nem befolyásolja a sikereit?
- Ezt nem tudom..Ő tudja,mit állít fel magának. A múltkor nagyon nehezen nem  minden,most nem vettem észre-mondtam. Neymart bámultam,aki gonosz vigyorral bámult. Tudom,hogy vissza akarja szerezni.
- Hogy tud ilyen erős lenni?
- Adrian tartja benne a lelket,és az apja. Én is tartom,de Adrian jobban. Szeretem Noit,de nem tudom elnézni neki ,ha hülyeséget csinál. Mondtam neki,ne bocsásson meg Neymaréknak ,mert pofára esik ,de nagyon,és igazam lett. Hála Istenek itt van Adrián-vigyorogtam Neymarék képébe.
-Ahogy maga mondta a szívnek nem lehet parancsolni-mondta a nő,majd Neymar vigyorgott
- De most már tud. Az eszére hallgat-vigyorogtam tovább.
-Sok sikert kívánok-mondták. Fel álltam,majd Noi után mentem az öltözőbe. A sarokba sirt. A szívem szakadt meg. Oda sietem hozzá és szorosan megöleltem.

*****
 Reni ölelése téritett vissza a valóságba.
-Szeretlek te érzelmi roncs-mondta
-Én is-öleltem meg jó szorossan. Átöltöztünk,majd ki mentunk a pályára. Az első félidő kegyetlen volt,alig jutottunk labdához. 
-Ha a másod félidőbe ilyet látok,repültök 10-6.Mi ez?-kérdezte
-Nem tudom-lihegtem
-Én se. Noi ,lányok szedjétek össze magatokat-mondta. Jön apa. Jaj istenem!!
-Megfolytlak-mondta
-Jó-mondtam. Ki mentünk a pályára.Megmutatom én nektek ki is vagyok valójában.Agyamat elöntötte a düh és csak a kupát látam magam előtt.Nem állitott meg senki és semmi. A meccs végen fel pillantotam és láttam 20-10. Ellnevettem magam,majd apára néztem,aki büszkén mosolygott. A lelátóra néztem,ahol a spanyol szurkolók sirtak.
-Igen ,igen ,igen!!-ugrodtam Reni nyakába.
-Igen,Bajnok-nevetett ő is. Boldog voltam,de nem annyira. Marco járt az eszembe, és az öreg néni szavai, a szemen folyik ki az,amit a sziv nem bir. Este fáradtan dőltem be Adrian mellé. Át ölelt és pár perc múlva álom országba jártam.

72.rész

***Neymar szemszög***
Este  le mentünk a  partra a többiekkel. Nagyban beszélgettünk,mikkor meglátjuk, Adriánt és Noit kézen fogva. De Noi nem volt valami boldog. 
-Neymar mi van a csajoddal?-kérdezte Jota
-Nem tudom- vontam meg a vállam.Nyálamat csorgattam mikkor megláttam bikinibe.
-Töröld meg a szád-lökött meg Pique
-Hülye-mondtam. Be mentek a vízbe,majd Noi elkezdet sírni. Nagyon érdekel,hogy mi történt vele. Nem bírtam le venni a szemem róla.Most is olyan gyönyörű,mint régen. Noiék hamarabb elmentek ,mint a többiek.
-Munir,mi volt közted meg Reni közt?-kérdeztem,mikkor ketten voltunk.
-Kaland-felelte,majd bele kortyolt az italába
-Ain mit mondott?-kérdeztem
-Megbeszéltük-mondta
-Jó neked-mondtam
-Noi más,őt felejtsd el-veregette meg a hátam,majd mi is csatlakoztunk a többiekhez. 3óra fele felmentünk a partról ,és mindenki ment haza. Fáradtan dőltünk be az ágyba Davivel. Közös fotónkra néztem,majd aludni tértem.
*******
Reggel Adrian mellet ébredtem. Szorosan bújtam hozzá és sírtam.
-Hercegnőm ne sírj-simogatta meg a hátam.
-De fáj-mondtam
-Tudom,de légy erős.Holnap meccsed lesz,ma meg edzésed-mondta.Ki másztam az ágyból ,majd magamra kaptam valamit.

-Csinos -kacsintott rám Adrian,majd elmentem edzésre. Az edzésen sikeresen jól teljesítettem. Remélem holnap is így fogok teljesíteni. Fáradtan ültem be az autóba és mentem a táborba. Reni is össze volt törve.
-Mi a baj?-kérdeztem vezetés közben
-Munir játszott velem-mondta
-Látszik Neymar barátja-mondtam
-Hát ja-mondta,majd ki szálltunk. Az edző elmondta,a holnapi fel állást,majd mindenki ment a maga útjára. Be érve bácsikám házához,ledobtam magam a kanapéra,majd be aludtam.
Két izmos kezet érzek magam körül.
-Adrian,te mit csinálsz?-kérdeztem 
-Felviszlek-mondta
-Nem megyünk le a partra?-kérdeztem
-Menjünk-mondta,majd le tett.Fel vettem a bikinimet,majd le mentünk.

-Neymarek már megint itt vannak-mondtam
-Tudom,de miért akartál le jönni?-kérdezte.le vettem a szandálomat és a ruhámat.
-Olyan jó itt lenni és veled-mondtam
-Köszönöm-mondta.Megfogta a kezemet és sétáltunk.
- Itt minden olyan nyugodt és szép. Egyet ígérj meg nekem,hogy egy nővel se fogod azt tenni amit velem.Főleg ne tedd azt,hogy elveszed és az esküvő előtt pár hónappal találsz mást. A nőnek ez a legrosszabb-mondtam
-Ne félj nem teszek.-ölelte át a derekamat. Ohó de szeretem én ezt a férfit. Hatalmas cuppanós puszit nyomtam az arcára.
-Szeretlek-mondtam,majd elkezdtem pityeregni. Magához húzzon és átölelt. 
-Szeretlek picinyem-puszilta meg a fejemet. 
-Most fürdünk-mondta,majd bele vágodt a vízbe.
**Neymar**
Megint eljött. Itt van  a parton és nem mehetek oda hozzá.Nem ölelhetem ,nem csókolhatom meg. Nem lehet az enyém. Mindenki boldog csak én nem. Miért kellett nekem más nő,mikkor volt Istennőm?? Hülye voltam,hogy megcsalltam? De az ember mindig későn jön rá a hibáira.

71.Rész

Pár hónap kihagyás útán itt az új rész. Remélem tetszeni fog ! Komizzatok !! Jó olvasást!

Reggel ,Renivel elmentünk az edzésre. Egész úton ,az esküvőről csacsogott. Jobban bele éli magát,mint én. Adrian holnap érkezik.az egyik mérnökkel,hogy megbeszéljük a ház részleteit. Boldog voltam,hogy újra látom az én kis férjecskéket.
-Noi, kivel fogunk játszani holnap után?-kérdezte Reni
-Spanyol-mondtam
- Noi ma nem megyünk  le  a partra?-kérdezte
-Tőlem mehetünk-mondtam
-Mi a baj?-kérdezte
-Neymar-sóhajtottam fel.
-Felejtsd el,azt az idiótát-mondta mérgesen
-Azt próbálom-mondtam
-Neked ott van ,Marco a vőlegényed. Pár hónap és a felesége leszel.Én a te helyedbe ki csattannék a boldogságtól-mondta-Tudtam,hogy igaza van.
-Tudom-mondtam
-Akkor meg,mutasd meg Neymarnak és a kis bandájának,hogy boldog vagy. Adrian melletted van és én is. Adrian egy csodálatos férfi-mondta
-Azt fogom tenni,megmutatom nekik,hogy nem tettek tönkre.-mondtam
-Ez a beszéd bébi -nyomot puszit az arcomra. Ki szálltunk az autóból és be mentünk a stadionba. Átöltöztünk,majd ki mentünk a többiekhez. Az edző már elkezdte a  kioktatást a holnaputáni meccsről.
- Futás-kiáltotta el magát. Elkezdődött a könyörtelen edzés. Hulla fáradtan ballagunk lefele a pályáról.
-Noi este megyünk a partra-mondta Reni
-Jön Adrian is-mondtam
-Rendben-mondta.  Adrina gépe este 8 órakor szállt le. Mikkor megláttam egyenesen a nyakába ugrottam
-Annyira hiányoztál férjecskén-puszilgattam össze vissza
-Nekem is hiányoztál picinyem-ölelt meg jó szorosan
-Este le megyünk a partra jó?-kérdeztem
-Fáradt vagyok-mondta
-Csak egy kicsit-néztem rá kis kutya szemekkel
-Rendben-adta be a derekát
-Este velem alszol-kacsintottam rá ,mire elnevette magát.Be ültünk az autóba és haza mentünk. Fel mentünk a szobámba,majd elmentem átöltözni.
-Megölöm-hallom Adrian mérges hangját. Ki ugrottam a gardroból,hogy megnézem,hogy mi a baja.
-Mi a baj?
-Noi,amit most felolvasok,rossz lesz? De amúgy szexy vagy-mondta..Hát igen,fehérneműbe álltam előtte
-Ki vele-ideges lettem én is.
-Kedves Menyasszonyom,nem vehetlek feleségül,találtam egy másik nőt.Sajnálom,remélem boldog leszel bajnok-mondta..Kést döftek a szívembe úgy éreztem.Könnybe lábat szemekkel mentem Adrianhoz. Vállába fúrtam arcom és sírtam.
-Miért ver mindig az Isten? Miért velem történik rossz?-szipogtam
-Shh- simogatta a hátam.Apa lépet be a szobába.
-Mi a baj? Mit csináltok?-kérdezte
-Marco szakított velem-tört ki belőlem még jobban a sírás
-Kicsim-jött oda hozzám. Két apám vállán sírtam ki magam.
-Adrian megyünk le ?-kérdeztem szipogva
-Ha akarsz menjünk-mondta. Fel húzott a földről,majd megtörölte szemeimet.
-Itt van Alex és Marica-mondta
-Rendben-mondtam. Fel vettem a bikinimet,majd egy ruhát.Adrian megfogta a kezemet és le sétáltunk a többiekhez,akik már fürdő ruhába és nadrágba voltak.
-Sziasztok-köszöntem nem túl boldogan
-Mi  a baj?-kérdezték szinte egyszerre.
-Szakítottunk -sírtam el magam 
-Hercegnő,ne sírj-ölelt meg Marica. megtöröltem a szemem,és be ültünk az autóba.Le mentünk a partra,ahol nem voltunk egyedül. Ott volt,Munir egy szőke csajjal,Neymar ,Kamilla, Pique, Shaki és a gyerekek. Adrianal kézen fogva sétáltunk le a partra. Le vetem a ruhát,majd Adriánal és a többiekkel együtt be mentünk a vízbe.
-Ne légy szomorú, hadd hidjék,hogy boldog vagy-mondta Adrian
-Adrian ,én össze omlottam-sírtam el magam,majd megölelt
-Itt vagyok.Légy erős.Neymarek minket figyelnek-simogatta a hátam
-Leszarom.Kisebb gondom is nagyobb annál.-szipogtam
-Shh-nézet a szemembe- Noi, túl fogod tenni rajta magad. Erős vagy-mondta
-Adrian ,nem bírom tovább tenni az erőst. Össze akarok omlani,csak sírni és sírni-sírtam hangosan.
-Akkor este ki sírhatod magad. Ne itt!-mondta. Átöleltem a nyakát, és csendbe szipogtam. Adriannal  hamarabb haza jöttünk ,mint a többiek. Be bújtunk az ágyba ,és csendbe ki sirtam magam a válán. Nagy nehezen álomba sirtam magam.