2015. december 31., csütörtök

66.Rész! Boldog Uj évet N&N

 Az év utolsó napján ,óráiban hoztam az új részt. Ezzel a résszel szeretnék Boldog új évet kívánni és megköszöni,hogy velem voltatok ebben az évben is. Millió puszi. Boldog új évet !! 




Reggel felkeltem ,majd  reggelizni mentem. Adtam Lustinak is enni. Miután ettünk, felmentem felöltözni. Lusti és én elmentünk az edzésre. Még én edzetem,addig Lusti a pályát fedezte fel. Néha futott utánam ,néha az edzőt futtatta. Vége lett az edzésnek. A csajokkal elmentünk a táborba.  Az edző elmondta,hogy szombaton lesz az első meccsünk,de ezt már tudtuk. Reni ,Nicol és én vissza mentünk a  bácsikámékhoz. Apáék megbeszélték,hogy az eljegyzést és a keresztelőt egy napon tartják. Ennek nem nagyon örültem. Látni fogom Neymart és a csapatott. De rég láttam őket. Hallottam,hogy Shaki megszült. Neymarol is hallottam néha, de csak rosszakat. De engem igaz ,már nem érdekel. Remélem,hogy nem futok össze a szüleivel vagy Rafával. Út közben a csajok beszélgettek én meg agyaltam. Mennyi mindent feladtam Neymarért.

  *** Szombat***
*** Neymar szemszög*****
 Rafa ordítva ront be a szobámba.
-Öltözz !-Parancsolt rám.
-Hova megyünk ?-kérdeztem
- Valahova,5 perc múlva kész légy-mondta,majd ki ment. Felvetem egy farmer nadrágot és egy fekete pólót. Hajamat belőttem,majd le mentem a többiekhez. 
-Végre-mondta Fernándá. Miben mesterkednek ezek? Nem szóltam semmit, csak követem őket. Be ültem hátra,mivel női uralom van,ilyenkor jobb ,ha hátra ül az ember. Látom,hogy a stadion felé megyünk. Pár perc múlva meg is érkeztünk a sejtett helyre. Ki szállunk,majd  be mentünk. 
-Na hogy tetszik?-Kérdezte Rafa
-Komolyan egy kézilabda meccsre hoztatok el?- kérdeztem.
- Ne ülj otthon-mondta Fer
- Figyelmesek vagytok-mondtam ,majd le ültem.  Pár perc múlva meg jelent a Brazil zászló, aztán a román. Szemem ki kerekedet és rá néztem a két lányra.
- Na jobb lenne otthon?-kérdezték
-Igen- vágtam rá. Ekkor megláttam, Noit. Szívem  nagyot dobbant,majd az agyam csak rajta járt.
Szemem le -fel járt rajta. Szívem hevesebben vert.
*****
 Ki mentünk a pályára. Felsorakoztunk,majd elénekeltük a himnuszokat. Elkezdődött a meccs. A nézők felé nézek, mikkor meglátom Neymart. Szemem elkerekedik, szívem nagyot dobbant. Mit keres itt?  Tekintetünk találkozott. Ugyan az volt a szemében, ami nekem: meglepetés.  Még mindig ugyanolyan jól néz ki. Egész meccs alatt csak ő járt a fejemben. Meccs után valaki utánam szól.
-Tudtam,hogy téged láttalak a boltban- Rafa volt az.
- Jól láttad-mosolyogtam.
- Mit keresel te itt?-kérdezte
- Meccs-mondtam. A kisgyerekeknek ,szurkolóknak  adtam autogramot.
- Kaphatok egy aláírást és egy fényképet?-kérdezte Neymar.
-Persze-mondtam. Kezembe nyomta egy régi pólómat,amit alá írtam. Rafa elő vette a telefonját. Neymar közel huzot magához,majd Rafa csinált egy képet. Testem remegett Neymar érintésétől.    Az autómhoz mentem. Neymart láttam az autómnak támaszkodni.
-Mit keresel itt?-kérdeztem
-Nem  mit,hanem kit-mondta mosolyogva. 
-Neymar ne fárassz,így is fáradt vagyok-mondtam
-Nem akarlak,csak szeretném megköszöni a képet. Egy mániás kívánságát teljesiteted. Megszállottad vagyok-súgta a fülembe. Keze a derekamra csuszott,majd közelebb húzott.  férfias illat az orromba kuszott.
-Elég-mondtam.
-Köszönöm-nyomott csókot a nyakamra.-  Tisztázzuk  a dolgokat jó?-kérdezte. Én hülye  meg rá bólintottam.
-Hatásom alatt vagy még mindig-mondta,majd megcsókolt. 

2015. december 1., kedd

65.Rész!

 Sok késés után megérkezett az új rész. Remélem tetszeni fog. A következő részt nem tudom mikkor fogom hozni. Komizatok. Jó olvasást kedves olvasóim.






Reggel felkeltem,majd a konyhába mentem ,ahol a többiek voltak.
-Jó reggelt-köszöntem
-Neked is-mondták. Le ültem az asztalhoz,ahol a  reggelim várt. Finom kifli és hozzá eper és eper turmix . Isteni reggeli.
-Nyámi-mondtam,majd elfogyasztottam a reggelimet. Vissza mentem a szobámba felöltözni. Egy rövid farmert , egy has pólót és a bakancsomat.

 Hajamat copfba kötöttem. Le mentem ,ahol Reni és Nicol várt.
-Jössz várost nézni?-kérdezték
-Igen-mondtam. Fel tettem a napszemüvegemet,majd ki mentünk az utcára. Arra kérem az istent,hogy ne találkozzak Neymar családjával ,se Neymarral. A bácsikámtól elkértük a kicsit . Benit is vittük magunkkal. Legalább egy kicsit sétál. Bele ültettük a baba kocsiba és én toszítottam. A lányokkal elmentünk a parkba,majd városba sétáltunk egy kicsit.
-Noi,mibe fogunk menni az üdvözlő estre?-kérdezte Nicol
-Ruhába-mondtam
-  Gondoltuk-mondták egyszerre
-Én nem megyek arra az estre, inkább megbeszélem apával az eljegyzést,mert már ideje lenne.Mindig csak halasztgatják-mondtam
- Ideje lenne már-mondták.
-Hát ideje-mondtam.  
-De azért eljöhetnél velünk vásárolni most-mondta Nicol
- A pöttömöt hova teszem?-kérdeztem
- Jön velünk-mondta Nicol
-   Sietek- mondtam
-Sietünk-mondták. Be mentünk egy közeli plázába. A plázában megláttam Rafát és egy szőke csajt. Gyorsan  elfordultak,mikkor elindultak a kijárat felé. Remélem nem  vett észre.
- Lehet le buktál,mert a kicsit felismerte- mondta Nicol
-Francba-mondtam.  A lányok kiválasztották a ruhákat,majd az öltözőbe mentek vele. Le ültem egy székre a kicsivel az ölembe . A pólómmal játszik még mi a ruhákat válaszuk ki.
Nagy nehezen találtak maguknak egy ruhát. A kicsi elaludt az ölembe annyira unta a ruha próbát.
-A kicsi elaludt  annyit próbáltatok- mondtam
-Bocsi,de jól kell kinézni-mondták
-Jaj-forgattam meg a szemem.
-Mi nem vagyunk a pasik álma ,mint te. Nekünk  sokat kell tegyünk érte,hogy valaki észre vegyen  bennünket-mondta Nicol
-Nem vagyok a pasik álma.Nem nézek ki jól-mondtam. Ki fizették a ruhát,majd elindultunk hazafelé ,hála az istenek! A kicsi egész úton aludt.
-Sziasztok -köszöntünk mikkor haza értünk
-Halli,na merre jártatok?-kérdezte Máriá
- Voltunk ruhát venni az estére -mondta Nicol
-Noi te vettél?-kérdezte Julie
-Nem, én nem megyek-mondtam
-Miért? Nem bujkálhatsz Neymar elől öröké-mondta anya
-Nincs kedvem menni.. Mosolyogni,hogy minden rendben van-mondtam
-Rendben-mondta

******Neymar szemszög****
Mai  napot apáéknál töltöttem. Nagyba tv-t néztem,mikkor Rafa és Fernándá megjöttek.
-Neymar nem találod ki ,hogy kivel futottam össze ma egy plázában.-mondta Rafa
-Na kit?-kérdeztem
- Filip kisfiát, egy szőke és fekete hajú csajt, a harmadikat nem láttam ,mert el volt fordulva-mondta. 
-Hogy nézet ki a csaj amelyik el volt fordulva?-kérdeztem,reménnyel teli szemel.  Lehet Noi volt az?
-Hosszú barna haj,fehér póló, fekete nadrág és egy bakancs. De biztos nem Noi. Neymar ,ne reménykedj!-mondta
-Miért?-kérdeztem
-Azt hallottuk,hogy Noi ,Marco Reus menyasszonya-mondta
-Hogy mi? Az lehetetlen.Nem hiszem el-mondtam
-Lehet hazugság Neymar,nem biztos. De ,ha tényleg ennyire szereted  valljál be neki mindent. A Kamillás ügyet is,és adj neki időt-mondta
- Elvesztetem-mondtam
-Segítek neked  vissza szerezni-mondta Fernándá
-Nem is ismered-mondtam
-Megismerhetem még-mosolygott Rafára
-Miben mesterkedtek?-kérdeztem
-Majd meglátod  holnapután -mondta 
-Mondjátok már el-mondtam
-Nem-mondták,majd felmentek a szobába. Itt hagytak ,hogy találgassak ,hogy miben mesterkednek. Inkább a tv-t néztem,addig se agyalok rajta. Eszembe jutott,hogy itt lesz a kézilabda bajnokság. Biztos itt lesz. De ha igaz amit Rafa  mondott akkor nincs remény. A tv-ből hallottam,hogy össze jöttek ,de nem gondoltam volna ,hogy már megkéri a kezét. Pont róla beszeltek.
"Kedves nézőink,  több helyen is hallottuk ,hogy Marco Reus feleségül veszi a híres kézilabda bajnokot. Még nem tudtunk egyikőjükkel se beszélni a hiről,de igyekszünk. Megkezdődöt a kézilabda bajnokság . Az első  meccset Románia-Brazilia játsza." Nem volt érdekes ezért elvittem róla. 

2015. szeptember 11., péntek

64.Rész- NEYMAR!



Reggel korán keltünk,mert indulunk. Ki másztam az ágyból és sikeresen keresztül estem a bőröndön. Ez az én szerencsém. Fürdőbe mentem el végeztem a reggeli teendőimet,majd vissza menetem a szobámba. Felöltöztem,majd Lustival le mentem a nappaliba.
-Kicsim mehetünk?-kérdezte Apa
-Igen-mondtam. Meg jött a taxi ,amibe apa és a sofőr be pakolta a csomagokat. Apa le diktálta  a címet. Meg érkeztünk a reptérre,ahol a két gép,már várt. Én felszálltam a csapat gépjére ,apáék meg a sajátunkra. 
-Na csajok,készen álltok?-kérdezte az edző
-Készen-mondtuk
-Mivel fogunk haza jönni?-kérdezte
-Semmivel-mondtam,mire szúrós szemekkel nézet rám.
-Ki váglak-mondta
-Kupával,csak vicceltem-mondtam
- Na azért-mondta- Élveztétek az utat-mondta
-Renivel végig beszéltük az egész utat.
-Le szállás-hallottuk,meg az edző édes hangját. Az órámra pillantottam amin már 2 óra volt. Bele karoltam Renibe és Nicolba  és úgy szálltunk le a gépről. Apáék azok hamarabb le szálltak. A reptéren a bácsikám várt. De nem  volt egyedül, Maria is ott volt. Oda mentem hozzájuk és megöleltem őket.
-Annyira hiányoztatok-szorítottam magamhoz őket.
-Te is nekünk-mondták. Reni ,én és Nicol a bácsikáéknál fogunk aludni. Kaptunk egy nap pihenőm aztán edzés. Bácsikám ide hozta az autómat.
-Na csajok hova menjünk?-kérdeztem.
-Egy bárba-mondták.
-Rendben-mondtam,majd elindítottam az autót. A telefonom csipogni kezdet. SMS apától.
"MONGI DE CRUZ! ide jönni! ...
- Ki volt az?-kérdezte Nicol.
-Apám ,erre a helyre kell menni,ha végeztünk.-mondtam. Be fordultam az ismerős utcába. Ide jöttünk Messiekel.  Le parkoltam,majd ki szálltunk.Be mentünk a kis kávézóba. Le ültünk az asztalhoz,majd oda jött hazám a pincér. UHU de jól néz ki! Reniéktől  felvette a rendelést,majd felém fordult.

-Szépségnek mit hozhatok?-kérdezte
-Egy hűsítő italt ,mindegy mi ,csak ne legyen alkohol-mondtam
-Rendben-mondta,majd elment. 
-Szépségem-kuncogtak.
 - De jól néz ki-haraptam bele a számba.
- Túlságosan is-mondták.
-Noi, flörtölj vele-mondták.
-Meglátom.-mondtam. Pár perc múlva vissza is jött. 
- Ez hűsítő ,és olyan édes ,mint magam-kacsintott rám.
-Köszönöm. Kérjük a számlát-mondtam
-Rendben ,hozom egy pillanat-mondta,majd elment.  De finom ez a nem tudom mi. 
-Le megyünk,majd a tenger partra?-kérdeztem.
-Le-mondták. A pincér vissza is jött a számlával. Megittuk az italokat,majd ki fizettük. Oda mentem a pincérhez és adtam neki bora valót.
-Öröm volt itt lenni-kacsintottam. Ki mentünk,majd be ültünk az autóba. 
-Gó-mondták. Reni elindította a rádió. Egész úton zenét hallgatunk és beszélgetünk. Mikkor megláttam a táblát le fékeztem. Mongi De Cruz! Neymar szülei itt laknak.
-Noi mi van?-kérdezték.
-Neymar-mondtam.
-Hol?-kérdezte Reni.
 -Noi ez csak egy tábla-mondta Nicol.
-Neymar szülei itt laknak-mondtam
-Mi?-kérdezték.
-Jól hallottátok. Félek ,hogy meglátnak-mondtam.
-Nem fognak. A rend számot nem ismerik-mondták. 
-És ,ha ő is itt lesz?-kérdeztem
-Akkor itt lesz-mondták.
-Igazatok van-mondtam. Rá tapostam a gázra,majd megkerestem a házat. Sikeresen meglátam Rafát. Pont a legúltósó ház a bácsikám háza. Dudáltam,mire ki jött Maria
-Többiek?-kérdeztem
-Tv-mondta Adok én nekik tv-t. Ki szedtük a bőrdöndöket,majd fel vittük a szobába. Mind a hárman ki pakoltunk,majd Reniék be jöttek a szobámba.
-Mehetünk a partra?-kérdezték.
-Öltözetek át és igen.-mondtam. Felkaptuk a fürdő rucit ,majd le menetünk a partra. Páran ránk bámultam,de nem érdekelt. Ki feküdtem a partra és élveztem,ahogy a víz ,hozzá ér a lábamhoz. Mikor kezdet sötétedni haza mentünk.  Majd holnap is eljövünk. Ki merültem az utazás alatt.Haza  mentünk,majd megvacsoráztunk. Julie és Maria isteni vacsorát készített. B emnetem a kicsi Benihez,aki már nem is ,olyan kicsi. Kicsit játszottunk vele ,majd, mind a hárman aludni mentünk. Én nem nagyon tudtam,mert az agyam Neymaron járt. Mi lesz ,ha talákozunk?






 FONTOS!!!

Kedveskéim !Ebben a hónapban ez lesz az útólsó rész! A következő rész ,nem tudom mikkor fogom hozni. Lehet ,majd csak karácsonykor. De nem biztos!  Jó olvasást! És komizatok. Nekem most már suli:(!
 

2015. szeptember 1., kedd

63.Rész

 Sziasztok ! Szeptember  elején sikerült kitegyem az uj részt! Még vakáción vagyok szeretnék ki tenni uj részt! De ez rajtatok múlik. Tudjátok, komi és jön az új rész! Jó olvasást!






Reggel Adrián karjai közt ébredtem. Olyan furcsa volt a karjai közt ébredni. A mellettem lévő személy  még nagyban aludt. Pár perc múlva mozgolódni kezdet. Fel is  ébredt.
-Picinyem már fent vagy, pedig még csak 7 óra van-mutatta az óráját,mikkor rám pillantott.
-Rendben, csak olyan meleg van-mondtam neki.Ki nyitotta az ablakot,majd vissza feküt.
Hozzá bújtam. Olyan rég aludtam már férfi karjai közt.Mikkor megébredtem Adrián nem volt mellettem .Le mentem a konyhába, persze előtte felöltöztem. Megreggeliztünk,majd megegyeztünk,hogy egy fél óra múlva találkozunk az otthon előtt. Haza mentem. Megetettem Lustít,majd apához mentem.
-Megyek be a céghez-mondtam
-Jó. Vigyed nekik a fizetésüket-mondta
-Átöltözök addigra készitsd elő-mondtam,majd fel mentem a szobámba. Olyan jó idő volt ,hogy szoknyát veszek fel. 
Le mentem,ahol apa a borítékokkal várt.
-De csini vagy-mondta
-Az-mondtam
-Tiszta főnök asszony vagy!-nevetett. Ki vettem a kezéből a borítékokat,majd elmentem. AZ ajtóból vissza kiáltottam,hogy:
-Apa elvittem a Jeepet-kiáltottam
-Az nem a tied-kiáltotta
-Tudom-mondtam,majd elmentem. Be ültem, majd elindultam. Hamar oda értem, szerintem valami gyűlés lehetett. KI szállok az autóból, pontosabban  ki esek. Rám néz egy barna hajú , borostás pasas ,majd kacsint. 25-től nem lehetett több. Jól nézet ki,az biztos.
-Főnök asszony- kiabál utána Matt.
-Igen Matt-fordultam meg,majd oda mentem. Pont ott volt a jó képű pasas is.
-Azt szeretnénk kérdezni,hogy az épitkezéssel mi lesz?- kérdezte. Na ez miről beszél?
-Miről beszélsz?-kérdeztem, majd  a fejemre tettem a napszemüveget.
-Maga be jött tegnap és kell két építész-mondta
-Ja.Most értük jöttem-mondtam
-Itt van Alex és Ben-mutatott a két pasasra.
-Örvendek Noémi-fogtam, velük kezet.
-Mi is-mondták.
- Matt itt vannak a fizetések apa küldte. Add oda mindenkinek- adtam át 
-És ha nem adom oda?-kérdezte
-Kirúglak-mondtam, mire a két pasi elkezdet nevetni.
-Át adom-mondta.
-Oké, na szia-mondtam.- Mehetünk ?-kérdeztem
-Persze-mondták. Előre engedtek. Ki nyitottam a csomagtartót és be tettük az autóba.  Elindultunk.
-Ne ijedjenek meg a háztól-mondtam
-Miért?-kérdezte Alex
-Mert  , nagyon rosszul néz ki! Szegény gyerekek veszélynek vannak ki téve-mondtam
-Akkor hamar neki állunk.-mondták. Megérkeztünk, ahol Adrian várt.
 -Na végre-mondta.
-Bele halsz ,ha vársz egy kicsit-mondtam. be mentünk,majd  az építészek körbe néztek.
- A szobák színeit kérem válasszák ki és a mintákat is-mondtam
-Szerintem a lányoké legyen piros , a fiuké meg kék. -mondtam
- Szerintem jó, és a fiuk szobájukban  legyen valami focis a falon. A lányoknak meg pillangó vagy valami-mondta Adrian.
-Bizák ránk-mondták
-Rendben , de én megyek,mert edzésem van-mondtam. Be ültem az autóba és egyenesen az edzésre mentem. Reninél biztos van még egy edző ruha.  Hamar oda értem.
-Sziasztok-rontottam be az öltözőbe.
-Hát te meg merre jártál?-kérdezte Reni
-Gyerek otthon-mondtam
-Aha-mondta
-Van edző ruha, én nem veszem fel azt a szart-mondtam
-Tessék-adta át
-Imádlak.-mondtam. Le futottuk a megszabott kört,majd csináltuk a többit. De majdnem végig hülyültük az egészet.Az edzés végén az edző utánam kiállt.
-Noi, maradsz!-kiállította.
-Miért?-mentem oda hozzá.
- Kéne még egy kicsit eddzél. Tudom,hogy nincs közöd már Neymarhoz. Kérlek ne terelje el a figyelmedet semmi és senki. Koncentrálj a kézilabdára és a meccsre-mondta, mire nagy szemekkel néztem rá.
-Ne féljen nem lesz semmi. De most ne edzünk már,majd ott.-mondtam
-Rendben. Holnap indulunk tudod-mondta
-Tudom.-mondtam unottan.
-Fel a fejjel bajnok. Erős vagy !-ölelt magához.
- Tudom. Ne féljen , nem lesz semmi-mondtam
-Rendben . Gondolom te apudékkal jössz?-kérdezte
-Aha. Apámat gép puskával s elehetne le lőni ,annyira menni akar-nevettem
-Szeretne látni-mondta. -Viszlát bajnok!-köszönt el.
-Viszlát -mondtam,majd haza mentem. Otthon  apa és Julie fogadott.
-Sziasztok-pusziltam meg őket,majd apa ölébe bújtam.
-Mi a baj nagy baba?-kérdezte apa
-Elfáradtam-mondtam.
- Holnap korán indulunk-mondta apa
-Rendben-mondtam,majd le hunytam a szemem. De jó apa ölében lenni.
-Kicsim eszel valamit?-kérdezte Julié
-Nem -mondtam.
-Apa megyek megfürdök és aztán be pakolok.-mondtam
-Rendben -mondta,majd megpuszilt. Felmentem , majd a fürdőbe mentem. Gyorsan megfürödtem, majd  vissza  mentem a szobámba. Elő vettem a bőröndöt és bele pakoltam egy "pár " ruhát. Instrára tettem fel egy új képet. és a kép alá írtam, hogy készen áll. Be feküdtem Lusti mellé  az ágyba. Tappancsával sikeresen fejbe vágott. Közelebb bújtam hozzá,majd elaludtam.

2015. augusztus 24., hétfő

62-rész!

 Helló! Itt az új rész! Remélem tetszeni fog.Ma van Davi szülinapja. Boldog szülinapot neki! <3!!
Nem soká itt a suli:(! Na de olvassátok a részt,nem beszélek tovább !




Ma megyünk Adrianal a gyerek otthonba.A szekrényem elé álltam,majd gondolkoztam ,hogy mit vegyek fel. Nagy nehezen megtaláltam a nekem tetsző ruhadarabokat. 
   Le mentem a nappaliba,majd megvártam Adrinat. Lustit is viszem magammal. Nem soká meg is jött Adrian.
-Picinyem, hozod a tigrist is?-kérdezte
-Drágám, aha ,hogyne vinném-mondtam. Lusti be ült hátra ,én meg az anyós ülésre.
-Alig várom ,hogy lássam a kicsik arcát-mondtam izgatottan.
- Örülök,hogy boldog vagy-mondta
-Ezt is neked köszönhetem -mondtam.Be fordultunk egy romos udvara. Szegény gyerekeknek  milyen élete lehet? Hoztam magammal egy füzetet,hogy jegyezem ,hogy mi kell.
-Sok munkánk lesz!- jelentettem ki
-Hát lesz-mondta. Ki szálltunk,majd be mentünk. Lustitól a gyerekek megijedtek. Be mentünk egy irodába,ahol tudtunk beszélni az otthon vezetőjével.
-Jó napot- köszöntünk
-Jó napot!-köszönt,majd le ültünk.
- Hány gyerek szoba van ?-kérdeztem
-40-mondta
-Abból hány lány , és hány fiú?-kérdeztem
-20-mondta
-Amint látjuk ez a ház nem fogja sokáig bírni. A gyerekek itt veszélynek vannak ki téve-mondta Adrián.
-Holnap jön két építész,akik megnézik a házat. -mondtam- A szobákat ,konyhákat,újból fogják építeni. A gyerekeknek meg holnap hozok ruhákat-mondtam,majd fel írtam .
-Köszönöm.
-Az udvarra mit szeretnének a gyerekek?-kérdezte Adrián.
- Nekik mindegy csak játszanak-mondta az ember.
-Rendben -mondta Adrián
-Holnap jövünk vissza.Most kimegyek a gyerekekhez-mondtam
-Rendben -mondta ,majd ki mentünk. Beszélgetünk a gyerekekkel ,majd haza mentünk.
-Honnan szedell két építészt?-kérdezte
-Apám cégjét meglátogatom-mondtam 
-Jah-mondta- Én meg az udvarra próbálok valamit ki találni - mondta
-Segítsek?-kérdeztem
-Este csinálom úgy is-mondta
-Na-löktem oldalba
-Rendben ,10-kor gyere át-mondta
-Oké-mondtam. Ki szálltunk,majd be mentünk. Lutsiról le vettem a nyakörvet. Gyorsan ettem ,és lementem edzésre. 
-Csá-köszöntem mikor oda értem
-Csá-köszöntek. Az edzőnek amint látom rossz napja van.  Le futottuk a kiszabott köröket,majd csináltuk a többit . Tanultunk új cseleket,amit én már tudtam. Az edzés után Renivel mentem a céghez.
-Ma este nála leszek-mondtam
-Oh-húzogatta a szemöldökét.
-Mire gondolsz?-kérdeztem
-Biztos avval fogtok foglalkozni?-kérdezte
-Igen-vágtam rá. Be mentünk a céghez. Robert irodájába vágódtunk be.
-Miben segíthetek főnök asszony?-kérdezte
-Kénne nekem két építész -mondtam
-Rendben .Mikkor kell?-kérdezte
-Holnapra-mondtam
-Rendben . Megkapja-mondta
-Ennek nagyon örülök. Viszlát Robert- mondtam,majd ki mentünk.
-Ez igen -mondta Reni. Még beszélgetünk , majd ki raktam. Haza mentem. Adtam a tigrisnek enni,majd mondtam apáéknak,hogy Adriánál hálok. Apa nagyot nézet, így elmagyaráztam neki a dolgokat, nehogy félre értse. Felszaladtam a szobámba a pizsamámért,majd az autóhoz mentem. be ültem és mentem is Adriánhoz. Hamar oda értem,majd be mentem.
-Itt vagyok-kiabál a konyhából.
-Nem gyujtotad ki a házat- mondtam csodálkozva.
-Picinyem -nézet ki a konyhából - Ne kötekedj-mondta
-Na jó .Mit csinálsz?- mentem be hozzá
- Vacsit-mondta
-Gondoltam-mondtam
- Na ülj asztalhoz-mondta,majd engedelmeskedtem.Megvacsoráztunk,majd le ültünk a nappaliba és tervezgetünk.Instára ki ettünk egy képet.
-Szerintem az jó lenne,ha lenne egy foci pálya, lógina , hinta, csuzda. Az udvar tiszta zöld lenne . Az cuki-mondtam
-Tényleg-mondta
-Tudok én-húztam ki magam
-Egonista-mondta. Ásított egyet.
-Menjünk aludni-mondtam. Felállt,majd követem. Be mentünk a szobájába,majd a fürdőbe mentem átöltözni. Adrián már az ágyban volt. Be feküdtem mellé,majd hozzá bújtam.
-Picinyem ilyen bújós vagy?-kérdezte nevetve
-Igen-mondtam. Olyan jó volt hozzá bújni.Adrian be takar,majd átölel. Pár perc múlva mondta ketten az álmok világába jártunk.

 



2015. augusztus 19., szerda

Nem rész!

Kedveskéim! A blogom pontosan ma egy éves. El sem hiszem, hogy már egy éve írom, ezt a blogot.
Nem soká jön a következő rész!

2015. augusztus 13., csütörtök

61. Rész!

Helló! Kedveskéim itt az új rész! E hónapban lesz a blogom egy éves !  Gondoltam, hozni fogok nektek egy meglepit. Addig is jó olvasást! Ne feledjetek el komizni.




***NAPOKKAL KÉSŐBB***

Renivel és apáékkal a gépen ülve megyünk vissza Romániába. Nagyon örülök , hogy haza megyek. Hiányzik Adrián és Lústi. Vajon ,hogy boldogul vele Luisa? Pár óra utazás után megérkeztünk. A reptéren Adrián várt. Le szálltam a gépről és egyenesen Adriánhoz szaladtam.Nem érdekelt a sok kattingató ,csak Adrián. Úgy hiányzott!
-Adrián! -ugrottam a nyakába.
- Jaj te tehén- kötekedett velem
- Hiányoztál-öleltem meg jó szorosan
-Te is! -mondta. Adrián kezet fogott apával,majd üdvözölte Renit meg Juliét.
-Apa , én Adriánnal megyek-mondtam
-Rendben-mondta. be ültem Adrián kocsijába,majd elkezdtünk beszélgetni.
- Picinyem van egy jó hírem-mondta
-Micsoda?- kíváncsiskodtam
- Van egy gyerek otthon ,ami nem soká be zár. Támogassuk?-kérdezte
-Aha- csillant fel a szemem.
- Akkor ma délután ellátogatunk oda-mondta
-Rendben-mondtam
- De most elmegyünk fagyizni-mondta
-Fagyizni?- kérdeztem
-Igen Picinyem-mondta,majd meg állította az autót. Ki szálltunk,majd be mentünk a fagyizóba. Vettünk két csokis fagyit,majd az utcán sétálgatunk. 
- Két sportoló az utcán - lökött oldalba 
-Azok-mondtam
- Na és mi van a szerelemmel? Németben sok a jó pasi-mondta
-Nekem nem kell több szerelem! Elég volt belőle. Nem akarok senkinek se a játéka lenni. Itt van a kézilabda,nekem az a szerelmem. A sportban sosem fogok csalódni- mondtam
-Te félsz! Rettegsz attól,hogy újra csalódni fogsz! -mondta
-Igen félek!- jelentettem ki
- Nem minden pasi,olyan , mint Neymar- mondta
- De én még szeretem- bámultam magam elé.
-Látom rajtad-mondta
- Na és veled mi van?-kérdeztem
-Semmi- vonta meg a vállát
-Túl jól ismerlek-mondtam
- Tudod, nekem vannak gyerekeim,és Consuelo a feleségem volt-mondta,mire ledöbbentem.
- Értem-mondtam -  Hány gyereked van?
-2 lány és 1 fiú-mondta
-Be mutatod őket?- néztem rá boci szemekkel
-Azt hittem el ítélsz. Be mutatlak nekik-mondta
-Nem vagyok Isten ,hogy elítéljelek -mondtam,majd megöleltem .  Vissza sétáltunk az autójához,majd haza vitt.
- Köszi,hogy haza hoztál édes -nevettem
- Nincs mit picinyem-mondta. Megvártam még elmegy,majd én is be mentem. Julie már az ebédet készítette. Lusti az a kanapén feküdt.
-Lusti- mentem oda hozzá,majd megsimogattam és megölelgettem. Jaj ,de hiányzott a nagy tappancsa. Lustira rá tettem a nyakörvet,majd felhívtam Nicolt,hogy nem jön sétálni.
- Halli, jössz sétálni?-kérdeztem
-Kivel?-kérdezte
-Én ,te meg Lusti - mondtam
-Lusti- visított.-Megyek hát!
-10 perc múlva legyél itt .
-Oké-mondta,majd ki  nyomta. Fel mentem a szobámba átöltözni. 

Hajamat copfba kötöttem,majd le mentem apához.
-Lányom ,fázik a lábad?-kérdezte
-Nem-mondtam
-Hova mész? -kérdezte
-Lustit sétáltatom meg-mondtam
-Rendben, én a stadionnál leszek-mondta 
-Rendben- nyomtam puszit az arcára,majd ki mentem. Barátnőm jön felém,majd két puszival üdvözöl.
-Lusti! -simogatja meg a fejét.
- Na mesélj-mondta
-Jó volt-adtam a két szavas választ
- Hú , ez beszámoló-nevetett
- Te mesélj-mondtam
-Az edző látni akar. Készülj fel a kellemes híre-mondta
-Milyen híre?-kérdeztem
- Megyünk Brazíliába  valami kupára-mondta
-Mi a szar?-kérdeztem
- Ez van-mondta
- De jó-mondtam
- Holnap edzés-figyelmeztettet
-Gondoltam- mondtam
-Veszünk valamit?-kérdezte
-Aha-mondtam. Egy kis árushoz mentünk oda. Vettünk,mind a ketten egy hamburgert.
- Nem megyünk ma bulizni?-kérdezte
-Most jöttem haza,had pihenjek már-nyavalyogtam
-Rendben bajnok-kacsintott
-Bajnok-nevettem fel keserűen.
-Igen az vagy. Még akkor is,ha azt a meccset elvesztetted-mondta
-Persze-mondtam. Még beszélgettünk,majd mind a ketten haza mentünk. Lustit megetettem , majd  fel mentem a szobámba. Julie hozott fel egy kis tejet meg kekszet,majd ki ment. Meg ettem ,majd le feküdtem aludni. Holnap reggel edzés lesz.


*******NEYMAR JR.******
Nyár van . Ez volt a szezon utolsó meccse. Nagyon boldogak voltunk,hogy megnyertük a meccset. Fájdalmas találkozás volt számomra. A gépen ülve gondolkoztam azon,hogy miért találkozunk, mindig ? Sokkal jobban néz ki ,mint akkor. A teste ,az egyszerűen megőrjít. Minden ,olyan feszes és nagy rajta. Carol is eljött a meccsre Davivel. Hála az Istenek,hogy nem találkoztak. De Thiagó látta Noit messziről.  Nem soká kezdődik a Copa America . Remélem ,hogy elhozzuk a kupát.  Egy bárban ülök és Marcellot várom.  Aki nem soká meg is jött.
-  Szevasz tesó-pacsiztunk le.
- Szevasz-mondtam,majd le ült. 
- Na mi újság veled?-kérdeztem
- Semmi , veled?-kérdezte. Hát igen ,ez Marcello
- Velem se-mondtam
- A kupát meg kell nyerjük-mondta
-Tudom, és meg fogjuk nyerni-mondtam.
- De dögös az a pincér nő- mondta
-Neked feleséged van- mordultam rá
-Tudom. - mondta
- Na tesó én megyek, edzésen találkozunk-mondtam
-Oké,megyek én is ,mert Enzónak megígértem,hogy focizok vele-mondta. Ki jöttünk a clubból,majd mind a ketten be ültünk a saját autónkba. Be kapcsoltam a rádiót ahol Pitbull új száma ment. Haza mentem,majd ki mentem a kertbe Davivel focizni. 
-Apa , nézd mit tudok-mondta lelkesen.
-Na mit?-kérdeztem
-Luiz tanította nekem-mondta,majd el kezdet dekázni.
-Juj de ügyes vagy-mondtam boldogan. Ő a legfontosabb az életemben. Boldogan nézem ahogy a labdát bűvöli. Kicsi lábaival a hatalmas labdát rugdossa.
- Apa, holnap jön Enzó ide?-kérdezte
-Lehet ,nem tudom- simogattam meg tejfel szőke fejét.
-Fiuk gyertek enni-kiált ki az ablakon anya
-Megyünk-mondtam. Megfogtam a kicsi kezét és a konyhába ,mentünk. Davi le ült én meg be mentem a konyhába anyához.
-Mi ez az isteni illat?- szippantottam a levegőbe.
- Bátyus  tudod hova szippants- nevet a hátam mögött Rafa
- Na most kapol - fordulok meg, ő meg szaladásba kezd. A nappaliban kergetjük egymást. Anya mosolyogva néz bennünket. Elkapom,majd elkezdem csikolni.
-Fiatalok, álljatok le- szól ránk apa. Abba hagyom a csiholást. Az asztalhoz ülünk,majd  ettünk. Boldog voltam,hogy a családommal lehetek. Davi mellet volt egy üres szék. A székre néztem,majd elkapott a nosztalgiázás. Minden egy pillanat alatt ugrott be . Ahogy Noi ül ott és Davit eteti. A bevásárlás, a hó csata. Mindig előttem van ,mikkor ki feküdt a hóba és a hóba angyalkát rajzolt.
  Minden emlék feltört bennem.


2015. július 21., kedd

60.rész- Kellesz nekem!

Halihó itt az új rész. Egy komi után jön az új rész! Jó olvasást. Ne feledjétek,komi és jön az új rész!



       Reggel egy alvó német mellet ébredtem fel. Marco,olyan édesen aludt mellettem.  Nem volt szívem felkelteni és én is túl  lusta voltam felkelni, így nem keltem fel.Megvártam még ő is felkel.
-Na ,hogy aludtál?-  kérdezte
-Jól- mosolyogtam . Mind a ketten felkelünk az ágyból,majd felöltöztünk. Én  elköszöntem ,Marcotól és haza mentem .  A szálloda előtt,már megint ott volt a sok nép. Kik lehetnek itt? Be mentem a szobámba és átöltöztem . Egy fekete rövid nadrágot és egy  fehér has pólót vettem fel. Felhúztam egy fehér sport cipőt. Hajamat copfba kötöttem. Napszemüveget féltetem és ki mentem Berlin utcáira. Apa hívott,hogy menjek a stadionhoz. Oda mentem ,majd be mentem. Ahogy megyek befele egy ismerős személy  jön velem szembe. Csak nem látom az arcát.  
-Sziasztok-köszönök a fiuknak. - Nem láttátok apát?-kérdeztem
-Iroda-adták az egy szavas választ.  Be mentem az irodába és látom,hogy apa valakivel telefonál.
-Szia-intek neki. Le teszi a telefont,majd rám néz.
-Szia-mondta
-Miért hívtál?-kérdeztem
-Azért,hogy holnapután mentek Renivel Brazíliába-mondta apa  
-Hogy mi?-kérdeztem
-Jól hallottad, Xavi elmegy a Barcelonától és te fogod el búcsúsztattni.-mondta
-Csak Xaviért megyek!-mondtam
-Jó,ja és egy kicsit legyél a bácsikádékkal is-mondta
-Rendben-mondtam,majd ki mentem .  Mérgesen ballagok a folyosón ,ki az utcára. Pont Reni jött velem szembe feldúlva.
-Neked meg mi a bajod?-kérdeztem
-Egy barom felhúzott.-mondta - Neked?
-Megyünk Brazíliába-mondtam
- Ja, azt tudom -mondta.-Gyere menjünk,haza,mert este meccsre megyünk-mondta
-Meccsre ?-kérdeztem -Milyen meccsre?-kérdeztem
-Majd meglátod,még én se tudom-mondta. 
-Rendben -mondtam,majd felálltam
-Azt mondta apád,hogy csinosak legyünk-mondta,mire megfogadtam a szememet. Vissza mentünk a szállodába és elkezdtünk készülődni. Felvettem egy virágos ruhát és egy szandált. Hajamat megfésültem,majd kentem magamra egy kis sminket. Reni is kész lett. Nem mondom ,de ő ki tett magáért. Egy rózsaszín mini ruha ,haja begöndörítve ,erős smink. Tán randira megy?
-Te randira  mész?-kérdeztem
-Nem ,csak megfogadtam apád tanácsát-mondta. Elmentünk a stadionba. Mikkor be lépek a  folyatókra ,egyből kiszúrom a Barcelona zászlóját és képeit. Mit keresnek ezek itt? Majd valami fekete -fehér plakát is volt ott. Értelmetlenül megyek tovább,majd bele botlok apámba.
-Ez micsoda?-kérdeztem
-Meccs lesz drágám- mondja vigyorogva  .Reménykedjek abba ,hogy nem találkozok Neymarral. Minek kellet megint ide jöjjön? Megint felfogja forgatni az életemet. Félek! Újra bele fogok szeretni. Az az édes mosoly,és újra bele szeretek. Megrázom a fejem és megyek tovább. Istenem ad ,hogy ne találkozzak , Neymaral! Megyek kifele apám irodájából,és mit ad a jó atya? Szembe találom magam Neymarral.
-Noi?-kérdezte nagy szemekkel
-Igen-mondtam
-Mit keresel itt?-kérdezte
-Amit apám - mondtam
-Ja - mondta. 
-Nézed a meccset? - kérdezte
-Nincs más választásom - mondtam unottan
 -Remélem,nekünk szurkolsz - mondta
-Csak is a bácsikáméknak szurkolok - mondtam.
-Vedd fel a mezemet-fogja meg a kezem
-Neymar ,nem - mondtam 
- Rendben - mondat csalódottan - Tud,hogy te érted fogok ma gólt rúgni- fogta kezei közé az arcomat.
- Neymar a csapatodért rúgj gólt, ne értem- mondtam
- Értsd már meg ,hogy szeretlek-mondta 
- Mikkor megcsaltál,akkor kellet volna erre gondolj,hogy szeretsz -mondtam sírva
- Nem tehetek róla- mondta.
-Hogy nem tehetsz róla, tudtommal oda két ember kell.Vagy csak a nő akarta? Ő kényszeritett rá,hogy lefeküdjetek?-kérdeztem mérgesen
-Nem- hajtotta le a fejét.
- Na látod. Akkor kellet volna arra gondolj,hogy mi lesz velünk- mondtam
- De nem gondoltam-mondta
- Képembe hazudtál,hogy ide meg oda mész,közbe meg mást dugtál. Sose szerettél-mondtam 
-Ezt ne mond,mert nagyon is szeretlek és szeretlek-mondta
-persze-mondtam. -Sok sikert!-mondtam és ott hagytam. Ki mentem a  stadionba és le ültem az egyik székre. Pont oda ültem,ahol a játékosok jöttek fel. Reni is le ült mellém. Egyből észre vette ,hogy sírtam.Feljöttek a játékosok a pályára. Látom,hogy egy szőke hajú csajon , Neymar meze van.
- Noi ,mi a baj?-kérdezte Reni
-Megint találkoztam vele. És azt mondja,hogy nem tehet róla,hogy megcsalt. És nézd csak az a szőkét- mutatok rá.
- Mi van?-kérdezte Reni,mikkor látja,hogy Neymar oda megy ,puszit nyom a lány és a fia arcára.
- Noi,neked is van egy hódolód- húzogatta a szemét Reni.
- Mire gondolsz?-kérdeztem
- A szívásra a nyakadon. Vajon kitől van?-kérdezte
-Hát..-kezdtem el   pislogni
-Tudom -nevetett -hívd meg- mondta
-Jó ,írok neki üzentetett-mondta. Hamar megírtam az SMS-t. Renivel a Marco érkezéséig a meccset néztük. A Barca vezet 2:1-re. Reni meglök.
- Nézd csak a szőke herceget - kötekedik velem.
-Látom- mondtam. De jól néz ki.
-Helló lányok-köszön
-Halli, Renáta vagyok- mutatkozik be neki
-Marco-fogtak kezet.
-Engem ismersz- nevetek
-Téged igen. Na de én hova üljek le?-kérdezte
-Gyere ülj le-álltam fel.
-Persze, én ülök te meg állsz-mondta
-Ül az öledbe-mondta Reni 
-Tényleg! -vigyorgott. Helyet foglaltam ,Marco ölébe,és néztem a meccset
- Mi a baj kicsi csillag?-kérdezte
-Minden-sóhajtottam
- Az exe- szólal meg Renáta
-Mi történt?-kérdezte
-Találkoztam vele,és össze vesztünk- mondtam
- Te még mindig szereted-mondta
-Nem tehetek róla-kezdtem el pityeregni.
- Na ne sírj-szorított magához. Még egy kicsit beszélgetünk,majd Marco elment. A Barca megnyerte a bajnokságot. Marco elment haza,mert dolga volt. Mikkor vége lett a meccsnek,én be mentem az apa irodájába. Az iroda ablakból néztem kifele,hogy örülnek a győzelmüknek. Neymar a szemével keres,de nem talál. Renáta az Muniral társalog. Aha, akkor ezért csípte ki magát. Világos!  Látom,ahogy Neymar öleli Davit. De aranyosak! Nem tudom meddig bámulhattam ki az ablakon,csak az ajtó csapására lettem figyelmes. 
-Reni megjöttél?-kérdeztem. Nem szól semmit.
-Nem Renáta vagyok- szólalt meg az ismeretlen személy. Kezeivel átölel,majd jó szorosan hozzám bújik. 
- Neymar engedj el!-mondtam
- Nem! -mondta- -Töltsd velem az estét ,kérlek!-mondta
-Hogy mit?-kérdeztem 
- Jól hallottad!-mondta ,majd magával szembe fordít. Testéről folyik a víz.
-Neymar miért nehezíted meg?-kérdeztem
-Azt akarom,hogy vissza gyere hozzám-mondta
-Nem tudok vissza menni-mondtam
- Tudom balfasz vagyok,de próbáljuk meg -mondta
-Nem, nem tudok benned bízni! Gondolkodj már egy kicsit. Mindig azon járna az agyam,hogy vajon ,melyik nővel  vagy .Vagy épp mit csinálsz,ha nem vagy otthon.-mondtam
-Vissza szerzem a bizalmadat. Nekem te kellesz. Nem foglak átadni annak a hülye németnek-mondta. Mondata hallatán elmosolyogtam.
-Féltékeny vagy?-kérdeztem
-Igen. Az a hülye nem ölelgethet téged-mondta.
-Különben is, Davi itt van-emlékeztettem
-Itt az anyja-mondta. Carol itt van? Akkor ő volt az a szőke.
-Ja,de akkor se!-mondtam
- Kérlek!-könyörgött.
- Jó-mondtam unottan. 
 - Ennek örülök-mondta. Magához huzat,majd fejemre egy puszit nyomot. Illata az orromba kúszott. A hasamban a pillangók újra őrült táncot jártak. 
-90. számú szobába gyere-mondta
-He?-kérdeztem
-Csak gyere oda ,kérlek-mondta
-Rendben-mondtam . Haza mentem ,átöltöztem és mentem Neymarhoz. Be kopogtam,majd ki nyitotta az ajtót.
-Gyere be-mondta
-Rendben-mondtam,majd be mentem.
-Gyönyörű vagy - nézet végig rajtam
-Köszönöm-mondtam,majd le ültem az ágyra. Megáll velem szemben ,és elkezd felém közeledni.
Megfogja kezemet,majd felhúz magához. Szembe néz,majd le a számra. Megőrjít ez a  pasi. Száját a számra tapasztja . Megcsókolt. Újra karjaiba hulltam. Erőm elhagyott. Az agyam meg elment nyaralni. A szoba közepén állva egymást csókoljuk. 
 

Keze szorosan tart,nem tudok szabadulni. Ha tudnék se mennék. Nincs erőm. 
-Neymar-nyögöm ki a nevét két csók közben
-Engedj el-mondtam. Rám néz ,a vággyal teli szemeivel.
-Bocsi-mondta. Elment felöltözni,én meg még mindig a csók hatása alatt vagyok. Tele volt a csókja érzelmekkel. Nem adhatom meg magam neki,hogy újból csalódást okozzon.
-Mehetünk-kiáltott Neymar. Ki jött a fürdőből és elindultunk.  Egész úton nem szóltunk egymáshoz. A buliban egész este csak táncoltunk.




2015. július 6., hétfő

59.Rész.

Sziasztok! Amint láttjátok itt az 59-dik rész! Ide is elérkeztünk az utólsó előti részhez! Remélem tetszeni fog.Bocsánat,hogy egy hónapot ki hagytam,de sok dolgom volt.Juniusba volt 3 vizsgám ,és egy felvételim ami sikerült. Bejutottam az osztályba. Na de elég a beszédből itt az uj rész! Jó olvasást. És ne feledjetek komizni! Jó olvasást! Puszi mindenkinek





Reggel elég későn keltem fel. Be mentem a fürdőbe elvégeztem a  szokásos dolgaimat ,majd felöltöztem. Egy  egyszerű nyári ruhát kaptam magamra.
 Be zártam az ajtót,majd le mentem a váróba. Apáék is jöttek hamar. Julién egy nyári ruha volt és egy napszemüveg.
-De csini vagy-mosolygott
-Te is-mondtam
-Na engem meg se dicsértek?-kérdezte apa
-Szarul nézel ki-mondtam-Megfelel?
-Kedves vagy-mondta
-Tudom-mondtam,majd feltettem a napszemüvegemet.Kint megcsapot a nyári hőség . Ma is megsülök ,olyan meleg van.
-Apa ma megyek ,Mandyvel vásárolni meg ilyesmi-mondtam
-Rendben.Ha kész lesztek gyertek a stadionhoz-mondta apa
-Rendben-mondtam,majd elmentem. Mandy alig várt rám 5 percet.
-Szia csajszi-köszönt
-Szia-pusziltuk meg egymást.
-Na hova menjünk legelőször?-kérdezte
- Manikűr?-kérdeztem
-Menjünk-mondta. Be ültünk az autójába és elmentünk a manikűröshöz . Megcsináltattuk a körmünket,majd elmentünk vásárolni. Kellet egy pár új ruha meg minden. miután elvégeztük a dolgunkat be ültünk egy kávézóba. Rendeltünk egy kávét és beszélgetünk.
-Ma este buli,gyere el!-mondta
-Rendben-mondtam. Megittuk a kávénkat és a stadionhoz mentünk.
-Helló-köszöntünk a fiuknak
-helló-intetek. Mandy oda ment Özilhez és megcsókolta. Milyen boldogak együtt. Én is az lehetnék,most Neymar mellet,ha nem csalt volna meg. Nagy merengésembe ,Marco hangja térített vissza a valóságba.
-Marco ,miben segíthetek?-kérdeztem
-Ma este ,eljönnél velem valahova?-kérdezte félve
-Nem eszlek meg,amúgy igen-mondtam-Várj,ma este buli lesz!-mondtam
-Tudom,de én az után gondoltam-mosolygott
-Mehetünk-mondtam
-Akkor ezt megdumáltuk-kacsintott
-Meg-nevettem el magam kínomba. Miért kacsingat ez rám?
-Na gyere menjünk be vagy valahova?-kérdezte
-Inkább menjünk valahova -mondtam
-Rendben ,akkor menjünk fagyizni,meg sétálni-mondta. Bele karoltam és így sétáltunk Berlin utcáján.
-Mesélj magadról-mondta
-Mit akarsz tudni?-kérdeztem
- Hány éves vagy?-kérdezte
-19-mondtam.
-Fiatal vagy de nagyon-mosolygott.-Gyere ott a fagyis -mutatott a kicsi kocsira. Oda mentünk a fagyishoz.
-Te milyet kérsz?-kérdezte
-Oreos fagyit-csillant fel a szemem ,mikkor megláttam a fagyit,amin ő jót nevetett,
-Egy oreós fagyit és egy csokisat-mondta
-Parancsoljon-adta át a két fagyit. Elő akartam venni a pénztárcámat de,Marco le intett.
-Én fizetek-mondta,nemet nem tűrő hangon. Elvettem tőle a fagyit,és elkezdtem kanalazni befele.
-Köszi a fagyit-mosolyogtam rá.
-Nagyon szívesen-mosolygott édesen.
-Na de most te mesélj magadról-mondtam
-Mit akarsz tudni?-kérdezte
-Mindent-mondtam két falat közt.
-26 éves vagyok,focizok, nincs barátnőm.. kb ennyi-nevettet
-Ez nem sok-nevetem- Te,olyan más vagy,mint Mario-mondtam
-Milyen?-nézet rám kíváncsian
-Te nem vagy az a nyomulós,meg nem azzal a szándékkal jössz,hogy meg akarsz fektetni-mondtam
-Igen ebbe más vagyok-mosolygott. Rá pillantottam az órámra ,amin 4 órát mutatott. A buli pedig 6 órakor kezdődik.
-Marco,nem megyünk vissza,mert nem soká menni kell-mondtam
-De persze-mondta,majd vissza fordultunk. Be nyaltuk az olvadt fagyinkat és vissza mentünk. Nagyon rendes volt,mert haza vitt.
-Köszi,hogy elhoztál-köszöntem meg az utazást.
-Nagyon szívesen,nem soká tali-mondta. Ki szálltam ,majd be csuktam magam után az ajtót.intetem neki egyet,majd be mentem a szállodába. Be mentem és egy emberbe ütköztem bele. A fején kapucni volt,így nem tudtam felismerni,hogy ki az. A váróban sokan voltak valami köré gyűlve. Kíváncsi voltam,hogy mi lehet az ,de nem láttam semmit. Fel mentem a szobámba és elkezdtem készülődni.Megfürödtem ,hajamat ki simítottam. A gardrób előtt állok egy törölközőbe,mikkor csengetnek. ki a jó ég lehet az? Ki nyitom az ajtót és Renivel találom szembe magamat.
-Hát te?-kérdeztem csodálkozva
-Törölköző hercegnőt jöttem megnézni-röhögött.
-Gyere be-nevettem.Be jött,majd ő is elkezdet készülődni.
-Drága ,te itt fogsz aludni?-kérdeztem
-Igen-mondta.Még mindig nem tudom,hogy mit vegyek fel. 
-Ma este randim van-mondtam vigyorogva.Mindig megbeszéltünk mindent.
-Komoly? Kivel?-ugrott fel az ágyról
-Marco Reusal-vigyorogtam ,mint valami idióta.
-Ki a?-kérdezte
-Ő -mutattam róla egy képet.
-Baszd meg ez kurva jó képű-mondta
-Tudom,.ma együtt fagyiztunk-vigyorogtam rá.
-És együtt is feküsztök le-vigyorgott
-Hülye,3 nem fér egy ágyba-mondtam
-Nála ketten lesztek ám-kacsintott-Valami szexit keresünk rád-ettől féltem.
-Nem ,majd én-mondtam,majd bele másztam a gardróbba. Nagy nehezen találtunk egy ruhát.
-Ebbe úgy nézek ki mint egy kurva-motyogtam Reninek,aki szerintem meg se hallotta
-Jól áll neked ez a ruha.-mondta
-Nagyon a seggem kint van-mondtam
-Marco keze ,majd eltakarja-mondta
-Idióta-mondtam
-Egy erős smink  és az estéd kipiálva-mondta
-A táskámban vannak a sminkek-mondtam. Egy tűzpiros rúzst ,szempilla spirált,szem festéket, szem tust kapott elő. Gyorsan kisminkelt,majd lementünk a váróba. A sok ember már el tűnt . Hívtunk egy taxit .Lediktáltuk neki a címet . Pár perc múlva meg  is érkeztünk. Be mentünk a cluba,ahol már a többiek ott voltak.
-Sziasztok-köszöntünk
-Helloka-köszönt Mandy
-Mandy ő itt a  barátnőm Reni-mutattam be őket egymásnak. Ittam egy Screwdriver koktélt,majd a tánc partetre mentem. Nem soká egy kart éreztem magam körül.
-Így nem jobb?-kérdezte.Hátra néztem és Marcoval találtam szembe magam.
-De-dőltem neki jobban. 
-Nem soká megyünk el,csak tudjad-súgta a fülembe.
-Rendben-mondtam. Kezei le csúsztak a combomra és elkezdte simogatni és markolni. Egyből tudtam mit akar.
-Ennye ennye Marco-fordultam vele szembe.
-Ebbe a ruhába ,olyan szexi vagy-mondta
-Nagyon-mondtam-Nem jól érzem magam jól ebbe a ruhába-játszottam vele.
-Segítsek levenni?-kérdezte perverzen
-Nem ,le tudom magam is-mondtam
-Biztos?-huzot magához.
-Nem gondolod,hogy holnap a címlapokon leszünk?-kérdeztem
-Nem,mert megőrjítesz-súgta a fülembe. Kezeivel,bele markolt a combomba.
-Na-csaptam a kezeire.-Gyere utánam-mondtam,majd ingénél fogva magammal rántottam. Felkaptam a táskámat és ki mentünk a clubból.
-Melyik a te autód?-kérdeztem
-Az-mutatott egy fekete autóra. Oda sétáltam,majd megálltam előtte.
-Jössz?-kérdeztem. Nem kellet kétszer mondanom,hogy jöjjön. Be ült a volán mögé és egy házig meg sem állt.
-Hol vagyunk?-kérdeztem
-Valahol-mondta.Ki szálltam és követem, be a házba.-Érezd magad otthon-mondta
-Marco még csak 8 óra van,miért jöttünk ide?-kérdeztem
-Majd meglátod-kacsintott. El tűnt valahova ,én meg a képeket és a díját kezdtem el nézegetni. Jó sok díja van.Hirtelen valaki átölel és a nyakamat kezdi el puszilgatni. Attól tartok,hogy most már nincs vissza út.
-Marcoka mit csinálsz?-kérdeztem
-Semmit,mondta,majd bele harapott a nyakamba.megfordultam,majd a szájára tapadtam. Kezei erősen szorított a testéhez. Felkapott és az emelet egyik szobájába vitt.Gondolom ez az ő szobája. Le tett,majd a szemembe nézet.
-Valaki nagyon ki van éhezve-vigyorogtam rá.
-Az biztos-mondta. Az ágyra löktem,majd rá másztam. Ajkaimat az ajkaira tapasztotam,majd kezeimel megszabaditottam ruháitól. Ő is ugy tett,majd megtörtént a gyönyör is. Ami nagyon jó volt. ! 



2015. május 11., hétfő

58.Rész


Neymar szemszög.
    

Reggel,mint akit a tatár űz  úgy rohantam ki a garázsba. Bazdmeg ma van anyák napja. Be ugrottam az autómba és elmentem a legközelebbi virág boltba. Vettem két csokor rózsát és haza mentem. Felöltöztettem Davit és elmentünk anyáék.  Fél óra kocsikázás után megérkeztünk az ismerős házhoz. Alig parkolok le,Davi ki ugrik az autóból és a nagyanyához szalad. Be megyek ,és nézem ahogy a nagyanya puszilgatja.
-Boldog anyák napját-köszöntöttem fel 
-Köszönöm fiam-kezdet el sírni. Mindig is ilyen érzékeny volt.
-Mami ,Rafa hol van?-kérdezte Davi 
-Fent van-mondta. Davi felment,mi meg le ültünk beszélgetni.
-Fiam,hogy állsz a nőkkel?-kérdezte.
-Sehogy-mondtam
-Davinek kéne egy rendes család-mondta
-Tudom-sóhajtottam-Nincs senkim-mondtam
- Camilaval mi van?-kérdezte.
-Hát anya-vakartam meg a tarkómat.-Csak kaland volt-mondtam
-Nehogy legyen egy gyerek-mondta
-Nem fog-mondtam. Anya elment főzni,én meg apával a tv-t bámultuk.
-Fiam,hogy megy a foci?-kérdezte
-Nagyon jól, kedden megyünk a csapattal Münchenbe-mondtam. E közben megjöttek Rafáék is. Camila meglátott és elkezdet felém jönni. Jaj, csak ez hiányzott!
-Szia Neymar-köszönt két puszival.
-Szia-köszöntem.
-Bátyus ,te ennek a gyereknek nem adsz enni?-mutatott Davire.
-De ,csak nem eszik-mondtam
-Davi,miért nem eszel?-kérdezte Rafa
-Noi kell!-jelentette ki a kicsi.
-Noi már nem jön vissza,apád egy idióta-nézet rám.
-Tudom-ejtettem ki a számon.
-Nem vagy te idióta.-súgta a fülembe 
-Ha te mondod-vontam meg a vállam.Fel álltam és fel mentem a szobába. Le ültem az ágyra és gondolkoztam. A gondolkozásomat az ajtó kopogtatása zavarta meg.
-Szabad-mondtam. Camila volt az.
-Mi a baj?-kérdezte
-Semmi-mondtam. Le ült mellém és folytatta a magáét.
- Segítek elfelejteni azt a nőt-mondta,majd rám mászott. Nem mondom,hogy nem gyönyörű nő ,de nekem nem kell. A nyakamat kezdte el csókolgatni.
-Garantálom,hogy elfelejtettem veled ,azt a nőt-mondta,majd megcsókolt. Muszáj lesz le állítanom,még mielőtt bekövetkezne újból a dolog. Akkor nem voltam férfi,de most az leszek! 
-Camila állj le-mondtam.Rám néz.
-Most miért? Nem élvezted?-kérdezte
-Nem-mondtam
-De azon az éjszakán élvezted.Akkor kellet volna férfi légy,nem most-mondta és ki ment. De sajnálom szegényt. Minden áron le akar velem feküdni. De ez nem jött össze,csak egyszer. pár perc múlva Rafa jött be.
-Te mi a francot csináltál,Camilaval?-kérdezte
-Nem feküdtem le vele,most megsértődött-közöltem vele
-Neymar,vigyázz vele.-mondta
-Miért?-kérdeztem
-Teherbe akarja magát ejtetni veled-mondta.
-Mi van?-kérdeztem
-Meg akar magának szerezni ,és csak úgy tudna,ha teherbe esne tőled. Neymar kérlek ne baszd el az életed!-mondta
-Már elbasztam-mondtam
-Noit vissza tudod szerezni-mondta
-Honnan veszed?-kérdeztem
-Tudom és kész!-mondta-Ha jönnek a keresztelőre,nyerd vissza a szívét.Légy romantikus-mondta
-Kösz húgi-morogtam magamba.Legyek romantikus.Játsszam el a szőke herceget fehér lovon? Vagy mi? Dörmögtem magamba. Na de ezen ráérek gondolkodni. El mentem a fiukkal pókerezni.Ideje volt már a kikapcsolódáshoz. Körbe ültük a nagy póker asztalt és elkezdtünk játszani. A fiukat sora vertem meg.
-Ejnye,ejnye,de jól megy dolga valakinek-mondták
-Figyeljetek ,és tanuljatok a mestertől-nevetem
-Aha,a csinos kis barátnőcskéd hol van? El nézegetnénk ruha nélkül-mondtak nevetve.
-Nincs,és ha lenne is ,eltörném a kezeteket és feldugnám a seggetekbe-mondtam
-Juj,de attól nézhetnénk-mondták
-Igen,de milyen érzés az,hogy nézheted,de nem érhetsz hozzá?-kérdeztem nevetve
-Kabd be-mondták.
-Kösz ,de a tiéteket nem-nevetem. Miután vége lett az estének haza mentem .Ahol anya vacsorával várt. Le ültem Davi mellé ,és elkezdtünk falatozni.De jó itthon lenni,a családom körül. Fel vittem Davit a szobájába és lefektettem. Mondtam neki egy mesét,amin el is aludt. Miután Davit elaltattam ,én is aludni tértem.

2015. május 3., vasárnap

57.Rész-Találkozás!

Sziasztok 2 hét késéssel itt az új rész! Nagyon sajnálom,hogy nem tudtam előbb hozni új részt,de nem volt időm blogot írni. Pénteken május egy volt,szóval nem voltam itthon. 12 órakor jöttem haza.  Na szóval itt az új rész! Többet nem pofázok! Puszi !


    Reggel apa könyörgésére keltem fel. Vajon mit akar? Ki nyitom a szemem ,majd nyújtózok egyet.
-Jó reggelt-köszönök kómásan.
-Neked is-mondta,majd le ült ,mikkor Lusti ki ment.
-Miért jöttél?-kérdeztem
-Kicsim,szeretném,ha velünk jönnél-mondta
-Hova?-néztem rá értetlenül.
- Németországba-mondta apa.
-Miért mentek oda?-kíváncsiskodtam
-Meghívtak,hogy figyeljem a csapat edzését-mondta
-Focisták-húztam el a számat.
-Kicsim,nem minden focista ,olyan ,mint Neymar-mondta-Nagy szükségem lenne rád.
-Apa ,igazad van elmegyek.-mondtam. Nem bujkálhatok öröké a szerelem elől. Apa le ment én meg elkezdtem pakolni.  Miután kész lettem elmentem fürödni. A hajamat rendbe hoztam,mert úgy nézet ki ,mint akibe bele csapot a villám. Kentem magamra egy kis kence ficcét,ahogy apa hívja a sminket. Vissza mentem a szobámba és felöltöztem. Mivel már május van ,ezért vékonyan öltözök fel.

Miután kész lettem le mentem apáékhoz. Tájékoztattak róla,hogy hol fogunk lakni. A taxi dudálására lettünk figyelmesek. Be zártuk a házat és be ültünk a taxiba. pár perc múlva a reptéren voltunk. Vajon ,mi fog ott velem történni velem? Fel ültünk a repülőre és már repültünk is Németország felé.Út közbe Lustival játszottam, meg zenét hallgattam. Hamar eltelt az a" pár" óra. Le szálltunk a Berlin reptérén,ahol az edző Jogi fogadott minket. Apa kezet fogott vele,mi meg kaptunk tőle két puszit. Be ültünk az autóba és egy szálloda felé mentünk.  Pár perc múlva meg is érkeztünk egy hotelhez. Nagyba ki volt rá írva,hogy AZUMIT HOTEL! Biztos ez a neve a hotelnek.Apáék elmentek a stadionhoz én meg be mentem  a hotelbe.
-Jó napot,miben segíthettek?-kérdezte egy recepciós.
-Jó napot,Horváth névre van szoba foglalva?-érdeklődtem.
-Igen, van kettő-mondta-az egyik  a 88-as szoba a  másik,pedig a 70 szoba.-mondta
-Rendben. A 88 szoba kulcsát kérem-mondtam
-Rendben. Köszönjük,hogy nálunk szálltak meg -mosolyogott, majd át adta a kulcsot. Fel mentem a bőröndjeimet azt felhozták. . A szoba az nagyon tetszik.!
Alig ülök le Reni hív. Mit akarhat?
-Mit akarsz?-szóltam bele.
-Noi.. sajnálom nem akartam neked esni-mondta
-Jó,de mond ,mert sietek-mondtam
-Hallottam elmentél Németbe,mondom felhívlak-mondta
-Ja-mondtam-Este beszélünk szia-mondtam. Le tettem a telefont és elindultam apámék után. Ki léptem Berlin utcáira,ahol  megcsapot a lágy szellő. A szellő amelyben azt éreztem,hogy egy új életet kezdek. Nagy nehezen megtaláltam apámat,aki épp szónokolt a csapatnak .
Apám épp Mariot ölelte. A csapatott ismertem,kivéve a szőkét. Na de melyik szőkét,mert itt mindenki szőke. A nevető szőkét azt nem ismertem.
-Zavarok?-kérdeztem ,ekkor mindenki rám nézet.
-Nem-mondta Jogi
-Jé kit látnak szemeim-csodálkozott Mario
-Én egy barmot láttok-nevetem
-jól van lányom,menj Juliéhoz vagy maradol focizni?-kérdezte nevetve.
-Persze csizmába  meg ruhába fogok focizni-mondtam
Le ültem Julié mellé és elkezdtünk beszélgetni.
-Julié itt lesz az eljegyzés?-kérdeztem
-Igen -mondta
-Rendben-mondtam.Mire megbeszéltünk mindent az edzésnek vége lett.
-Végre-mondtam,mire Jogi meg apám elkezdtek nevetni.
-Még jó,mert ,ha több lenne  már rég felkötötted volna magad-nevetett
-Kár lett volna ,ilyen gyönyörű nőt elveszteni-mondta Mario
-De ,ilyen barmokért ,mint te nem lett volna kár-mondtam. A többiek jót nevetek rajta. Az edzés végén a fiuk be mentek az öltözőbe kivéve a szőke. Apámat keresem.Muszáj megkérdenem tőle,hogy hol van.
-Bocsi de nem láttad apámat?-kérdeztem
-Óhh ,helló-mosolygott- nem láttam. Amúgy meg a nevem Marco Reus.De csak hívj Marconak-mondta
-Örvendek Marco ,a nevem..-félbe szakított
-Ismerlek Mario sokat mesélt rólad-mondta.
-Jaj Magasságos-mondtam, mire ki nevetett
-Nyugi ,semmi rosszat nem mondott-mondta
-Marco,nekem  most mennem kell,örültem-mosolyogtam ,majd elmentem. De szép szeme van. Vigyorogva mentem apámékhoz,majd haza a hotelbe. Megfürödtem,majd beszéltem Renivel. 12 órakor lefeküdtem aludni.

Na kit sikerült  megtévesztenem a mai részel? Kommiztok ,ha valaki Neymarra gondolt!

2015. április 15., szerda

56-Rész

Sziasztok! Sok késés után meghoztam az új részt. Kérlek komizatok,hogy milyen lett. Ez egy kicsit fura rész lett,szerintem. Lassanként tudom,hozni a rendesen a részeket. Ha hétköznap nem hozok,akkor szombat ,vasárnap biztos hozom. A csoportomban ,tudjátok,hogy miért nincsenek részek! 
U.I: Bocsi a  zenékért,jobbat nem találtam !


   Reggel Lusti  tappancsaira ébredtem fel. Imádom ezt az ébresztést. Ki másztam az ágyamból,és le mentem a konyhába. A ház megint üres.Már megszoktam. Készítettem egy kávét és egy szendvicset. Hamar megettem őket,majd felmentem öltözni,mert ma van a rajongók napja. Felvettem egy ruhát és mentem is. Sportosan öltöztem fel.
Felkaptam a kulcsomat és be zártam az ajtót. Utamat a garázs felé vettem,ahol volt az autóm.  Nem volt kedvem az enyémmel menni,így az apám nagy masináját vittem el. 

Be ültem és már száguldottam is a stadion felé,ahol több ezer rajongó vár rám. Út közben be kapcsoltam a rádiót.  Wellhello egyik száma ment. Gyorsan el is vittem. Megint eszembe jutott ,Neymar és az emlékek. Vajon mi van vele? De miért is érdekel,hisz nem szeretem. Jó vicc,hogy nem szeretem. Túlságosan is szeretem,csak hazudok magamnak és másoknak is. De miért teszem? Nem tudom,fogalmam sincs. Könnyebb így feldolgozni a történteket. Könnyebb lesz a felejtés is. El kell felejtessem őket. A gondolkodásomból a vaku fénnye térített vissza.Ki szálltam az autómból és be mentem.
Ez alatt Neymar.
Az autómban ülve siettem haza fele. A rádióban a zene üvölt.  Emlékek törnek fel bennem,ahogy a zenét hallgatom. Az esős éjszaka,mikkor Davi beteg lett. Az emlékek csak úgy törnek felfele benne. Vajon mit csinál? Mit érez? Biztos boldog nélkülem. Fájdalmamban a kormányt szorongatom. Fájnak az emlékek. Jó lenne tudni,csak annyit ,hogy gondol rám.  Fáj minden egyes nélküle töltött perc. Valahol újra szál és boldog. Biztos elfelejtett. Csak a muljta vagyok! A jövője és a jelene akartam lenni. De csak akartam....
 Be érve a házba le vágtam magam a tv elé. Egész végig őt néztem.Ahogy a kicsi rajongókkal bánik és szereti tiszteletre méltó. Ezt a nőt hagytam elmenni. Vajon meletem lesz még? Istenem rád bízom a jövőmet. A képernyőt bámulom és nézem ahogy ölelgeti és puszilgatja a gyerekeket. Boldog,nélkülem. Elővetem egy  üveg wiskyt és vissza ültem a tv elé. Még Noit bámultam addig azt iszogattam.Bánatomban ittam. Tudom,hogy nem vezet semmire de muszáj volt. Nem bírom nélküle. Hiányzik !  Vissza akarom szerezni! Nem lehet senki másé csak az enyém. Nekem kell az a nő. Sose gondoltam volna,hogy egy nő ilyen érzelmeket táplál benne. Sose hiányzott  és sose sírtam egy nőért. De ő ezt is elérte,hogy én a  híres focista,aki minden nőt megkap sír egy olyan nőért ,mint ő. Gyönyörű ,híres, kedves és szeretni való nő. Ő nem szenvedhet ,túl jó hozzá.Nem akarom,hogy egy áldozat legyen a szerelemnek és a fájdalomnak. Nem akarom, hogy megváltozzon,azt se akarom,hogy elfelejtsen. Mindenki azt mondja,hogy az ember első szerelmének a legjobb lenni,de az utolsónak még jobb,és én ez akarok lenni,az utolsó.Velem akarom,hogy legyen! Nekem szüljön gyerekeket,nekem mondja,hogy szeret és a boldogító igen. Nekem, senki másnak. Amilyen hirtelen lépet be az életembe ,olyan gyorsan ki is lépet. Nem akarok nélküle élni! Képtelen lennék rá!

2015. április 2., csütörtök

55.Rész- Munkába temettni fájdalmat !

Üdv kedves olvasóim! Sok gondolkozás után arra a döntésre jutottam,hogy folytatom a blogot. Tudom nem adtam semmi jelet,hogy miért. Most elmondom . Alig egy embert irt a részekhez, pár ember szavazott,és úgy gondoltam,hogy abba hagyom.Nem volt kedvem írni. Nem kaptam vissza jelzést a részekhez! De végül folytatom ! Köszönöm annak/azoknak az emberkéknek akik komiznak és szavaztak ! A szavazás még fent van .Kérlek szavazatok és komizatok ! Köszönök mindent.


Reggel Adrian  csipkedésére ébredtem fel.
-Idióta-morogtam
-Én is szeretlek-nevetett.Komolyan ,hogy tud reggel ,így vigyorogni. Biztos fejbe vágták.
-Hány óra?-kérdeztem. Fel ültem és nyújtóztam egyet.
-Fél 10
-Csak?-kérdeztem
-Te olyan vagy ,mint a tigrised-mondtam,majd oldalba bökött.
-Még szép!-jelentettem ki.
-Na gyere reggelizni-mondta. Ki másztam a meleg ágyamból és le mentünk reggelizni.
-Kicsim ma lesz egy sajtód-közölte velem a hírt apa.
-De jó-mondtam,majd folyattam az evést. Miután megreggeliztünk felmentem felöltözni. 
Felkaptam a kikészített darabokat. Gyorsan készítettem egy sminket, és már mentem is le Adrianhoz.
-Kicsim a bácsikám üdvözöl és nézni fog-de jó. Be ültem Adrian mellé és elindultunk a stadionhoz.
- Tudod,hogy mennyire megijesztettél tegnap?-kérdezte Adrian
-Sajnálom,csak egy kis magányra vágytam,hogy rendezem az életem.-mondtam
-Örülök,hogy nem csináltál semmi hülyeséget-simította meg az arcom.
-Köszönöm-pusziltam meg az arcát
-Mit köszönsz?-kérdezte ,de ekkor már meg is érkeztünk. Ki szálltunk az autóból és be mentünk a terembe.Le vetettem a kabátom és helyet foglaltam. Na akkor kezdjük a faggatózást. Adrian ült mellettem.
-Jó napot!-köszönt az egyik
-Jó napot -mosolyogtam
-Noémi,mihez fog most kezdeni?-ugyanaz az unalmas kérdések.
- Sok mindent tervezek,de nem tudom,hogy mi fog megvalósulni.-válaszoltam
-Mégis mik a tervek?-kérdezte
- Hát, mint már régebben is mondtam,a drága Adrinal belefogunk valamibe-mondtam
- Szabad tudnunk?
-Még nem-válaszoltam
- Nem akar vissza menni a bácsikájához?
-Nem -mondtam
-És hogy fogadta a hírt,hogy Neymar megcsalta?-kérdezte
- Elég rosszul,de mindenen túl kell tenni magunkat-mondtam
-És túl tette magát?
- Úgy nézek ki?-kérdeztem
-Nem-mondta
-De túl fogom,senki sem pótolhattatlan-mondtam
-Napokban hallottuk,hogy az edzéseken nem vagy aktív, és ,hogy köze van a szakításnak és a csalódásnak, ez igaz?
- Igen,de megígértem,hogy túl teszem magam,mert a rajongóim ,a csapat társaim és az ország bajnokot akar és nem roncsot. Senki nem ér annyit ,hogy össze omoljak. Ahogy az edzőm mondja, fel a fejel hercegnő ,mert le esik a koronád,úgyhogy a régi leszek,mert van mellettem két ember aki támogat-mondtam
-Kik azok?
-Adrian és apám-mondtam
-A barátnőd?
-A barátnőm.. hm, megismertem az igazi énjét-mondtam
-Hogy érted?
- Mikkor ő volt szarul  segítettem neki, mellette álltam-mondtam
-Ő meg hátat fordított neked?
-Talán-mondtam.
- Vissza mennél Neymarhoz még egyszer?
-Azt én nem engedném meg ,hogy vissza menjen,nem fogom,hagyni,hogy össze törjék-szólalt meg Adrian
-És miért nem?
-Azért,mert  nem akarom ,hogy szenvedjen,ő jobbat érdemel ,mint az a senkiházi.-nagyon jól estek Adrian szavai.
-De amúgy ,nem mennék vissza,Brazília a múltamhoz tartozik.Igaz jobb lett volna ,ha ez az egész meg sem történik.
- Mi a terved a rajongókkal?
-Holnap egy rajongó napot tartok,úgy gondolom,hogy megérdemlik ,hogy velem lehessenek. De kicsik lesznek,azután meg lesz egy felnőtt nap!-ismertettem a programot.
- Tiszteletre méltó nő vagy,remélem boldog leszel bajnok-mondta az röge hölgy
-Köszönöm,de magának igaza volt,nem kellet volna megbocsássak nekik-mondtam
-Nagy a szíved és kedves vagy,ez a te bajod. De mi így szeretünk-mondta.Ki lehet ez a nő?
-Ne változz meg sose-mondta.
-Nem fogok-mondtam. Bele kortyoltam az előttem lévő vízbe.
********
*****Neymar szemszög********
3 hónapja ,hogy nem látam és nem hallottam Noiról semmit. Mintha kezdeném elfelejteni. A fájdalom múlik,és az emléke fakul.Davit egy kicsit megviselte ,hogy nem látja Noit,de már megszokta. Be ugrottam Filipék,hogy lesz edzés? De ő azt mondta ,hogy nem lesz. Ha lett volna se mentem volna,mert megkezdődött az országos  edzések. Oscar barátom ,amint látom késik. A pályán ,már ott volt ,Luiz ,Dante  és Marceló barátom.
-Szevasztok-pacsisztam le velük.
-Szevasz tesó-köszöntek.
-Többiek?-kérdeztem
-Oscart nyaggassa az asszony, a többieket meg nem tudom-mondta Marcelo
-Asszony?-kérdeztem
-Igen,itt van a családja-mondta
-Ja,akkor majd meglátogatom őket-mondtam.  Hamarosan megjöttek a többiek és Dunga is. Elkezdődött az edzés.ami elég fárasztó volt.Ma kapom meg a Samba trófeát.  Aminek nagyon örülök. Edzés után be ültünk egy kávézóba. Úgy is alig beszélgetünk és most rá érünk.
Oscarékról lőttem egy fotót,majd beszélgetünk.

-Mi van veled,olyan le tört vagy?-kérdezte Oscar
-Semmi-legyintettem,majd bele kortyoltam a jó meleg kávéba.
-Persze már-mondta Luiz
-Hagyjuk-mondtam
-Noi?-kérdezte Silva ,mire bólintottam.
-Elvesztettem örökre-néztem magam elé.
-Ne beszélj marhaságot-vágott nyakon Oscar
-Kiről van szó?-kérdezte Marcello
-A volt exemről-villágositottam fel.
-Nem ismerem-mondta.
- Héj ide nézetek -rontott be a kávézóba Dante. Akik ott voltak biztos hülyének nézték,mi meg jót nevetünk rajta.
-Mi van?-kérdeztünk.
-Hogy hívták a volt barátnődet?-kérdezte. Miért kérdi?
-Horváth Noemi,miért?-kérdeztem .Ekkor az orrom alá nyomot egy újságot. Bár ne tette volna.
-Had lám-vette el a kezemből Oscar és olvasni kezdte. 
"A híres bajnoki nő személy összetört! A mai sajtó tájékoztatón elárulta az igazat. Nagyot csalódott élete szeremében és csapat társaiban. Ki akarja törölni az életéből a híres brazil focistát Neymart. De vajon sikerül neki?  Ujjult erővel kezd mindent. A munkába temeti fájdalmát. Múltjának tekinti a férfit,aki mai napig is könnycseppet hozz a szemébe. Szakításuk oka a hűtlenség volt. Neymar kacsingatott egy másik nő felé,és sikerült megszereznie magának. Vajon mi fog vele történni? Reméljük a régi bajnokunkat kapjuk vissza.-olvasta fel Oscar
-Úr isten ,te tényleg elveszítetted-mondta Oscar-Hogy voltál ,olyan hülye? Már egyszer elvesztetted,és meddig könyörögtél ,hogy fogadjon vissza?-szidta le a fejem
-Tudom-hajtottam le a fejem. 
-Együtt vagy a nővel?-kérdezte Oscar
-Igen-mondtam. Még beszélgetünk,majd haza mentem. Adtam Pókernek enni ,meg Davinek is. Indi most valami fotózáson van. Le feküdtem aludni.Nem nagyon sikerült,mert egész végig Noin járt az agyam és a közös emlékeinken.

2015. március 14., szombat

54.Rész!

 Sziasztok! Itt az új rész! Komizatok !

*******HÓNAPOKKAL KÉSŐBB********
Március van.  Az életem megváltozott. Minden kezdődött előröl. Messiek hallani sem akarnak rólam,Reninek a kisbabája elment. De a rossz híreket mindig követi a jó hír. Adrián és Consuelo ki békültek.Legalább ő boldog. Most épp edzésre tartok. Eldöntöttem magamban,hogy elfelejtem őket. Új életet kell kezdjek. Teljesen össze törtem. Mindenki azt mondja ,hogy nem az  vagyok aki régen. Talán igazuk van? Átkozták azt a percet,mikkor elmentem Brazíliába. Igazuk van ,az éltem teljesen megváltozott. A csapat társaim is mondják,hogy nem olyan vagyok ,mint rég. Nem nevetek és a pályán se vagyok a régi. Sose gondoltam volna,hogy egy emberért ennyire fogok szenvedni.   Apa eljegyzése is a nyakamon van. Segítenem kell neki. A stadion ellőt szomorúan szállok ki az autóból. Sikerült bele botlanom az edzőmbe.
- Pont jókor,beszédem van veled- mondta
-Miről?-kérdeztem ,mikkor oda értem.
- Rólad-mondta. Egyből tudtam.
-Mikkor vissza jöttél mondtam neked valamit ,nem?-kérdezte.Nem szóltam csak bólintottam.- Szedd össze magad,mert ennek rossz vége lesz. Te senki miatt nem szomorodhatsz! Más igen de te nem! Tudod ,hogy van a kis mondókánk?-kérdezte
-Tudom-mondtam
-Halljam-mondta
-Elbukni,felállni ,újra kezdeni,koronát igazítani-mondtam .
-Akkor ezt akarom látni hercegnő-ölelt meg. Teljesen igaza van. Az edzés elkezdődött.
-Noi mozogj már-kiabált rám az edző. A többiek  rám néztek és láttam rajtuk,hogy sajnálnak. Nem kell senkinek a sajnálata.!  Az edzésnek pár  óra múlva vége lett. Fáradtam ültem le a pálya szélére.  Nicol és Renit látom felém közeledni.
-Sziasztok-köszönök
-Szia-ültek le mellém.
- Mi van veled?-kérdezték
-Semmi-mondtam
-Noi, ne néz már hülyének - csattant fel Reni- látom,hogy azok az idióták miatt vagy ilyen. Nem meg mondtam a múltkor,hogy mi lesz? És tessék, össze vagy törve. Kell ez neked? Nem. Szedd össze magad! Tudom,hogy fáj, de meg kell tenned.Látod én össze szedtem magam. Nem akarunk meccset veszíteni ,a te hülyeségeid miatt. Elég volt. Ha össze szedted magad hívj-mondta majd elment Nicolal együtt. Mindenki ellenem van . Most lenne rájuk a legnagyobb szükségem. Fel álltam ,majd az autóm felé mentem. A szememből könnyek bújtak elő. De jó itt a sajtó.! Biztos,hogy a címlapokon leszek,de nem érdekel. Gyorsan be ültem az autóba és elmentem. A rádióban a HoneyBeast- Maradok című száma szól. Nem akartam haza menni.  A város végén volt egy kis tisztás.  Gyorsabb sebbeségre kapcsoltam . Ki akarom zárni a világot. Csak én és az autó.Az utat ketten uraltuk. Megérkeztem arra a helyre ,amit említettem. Le ültem egy szikla darabra és gondolkoztam. Olyan jó ez a kis csend. Csak én és a szabad táj.  A csendet a telefonom csengése zavarta meg. Reni hívott! Nem akartam felvenni .Mikkor elhallgatott ki kapcsoltam a telefont,nem akartam,hogy zavarjanak.  

********RENI ******
Nem tudom mi ütött belém,hogy Noinak így neki estem. Be látom ,hogy nem kellet volna így ki osztanom. Most van a legnagyobb szüksége rám. Rossz így látnom,azt a nőt,akit pár hónapja boldogan nevetett. Azok az idióták tönkre tették. Mikkor haza jött,akkor meletem volt és nem szidott le. És én mivel hálálom meg? Jól össze szidom. Ilyen egy igaz barát? Hát nem. Fel is hívom. Nem veszi fel. Addig hívom míg fel nem veszi. A  telefonja ki van kapcsolva. Istenem mi van vele? Hol lehet? Fel hiovm Nicolt.
- Szia Nicol, Noi nincs ott?-kérdeztem idegesen
-Szia nincs,miért?-kérdezte
-A telefonja ki van kapcsolva -mondtam. Ekkor elkezdet esni az eső.
-Reni keressük meg!-mondta idegesen Nicol. Az én hibám,hogy nincs  meg. Szép barátnő vagyok. Nem bocsátom meg ha valami történik vele. Nicol pár perc múlva idegesen és aggódva lépet be a házba.  Idegesen ülünk be az autóba. 
-Sose bocsátom meg magamnak ,ha valami baj történik vele-szoritotam erősen a kormányt.
-Nem fog semmi baja se történni-mondta
-Szakad az eső,hogy fogjuk így megtalálni?-kérdeztem aggódva
-Hívjuk fel Adriant-mondta
-Mi? te hülye vagy?-kérdeztem
-Nem ,hátha ott van-mondta. Felhívtuk Adriánt,aki elküldött a picsába és jól össze szidott. Az eső egyre jobban szakad,és Noinak még nyom sincs. Vajon hol lehet? 

****
 De jó szakad az eső. Itt az ideje haza menni.  De én még nem akarok haza menni. Nem érdekelt az eső,csak sírtam. Olyan jó ilyenkor sírni. Nem tudják megálapittani,hogy sírok vagy az eső cseppek vannak az arcomon.  Eldöntöttem élőről kezdek mindent.  A rajongóim nem ezt akarják látni. Nem törhetek össze egy csapat miatt. Úgysem az életem része. Brazília a múlté. Sose élj a múltnak! Meg töröltem a szemem és felálltam. Új élet,új én! Eleget sírtam miattad Neymar!  Újult erővel vágok neki a jelenek és a jövőnek. Titkolnom kell az érzéseimet. Nem mutathatom ki,hogy egy férfi tönkre tett. Engem nem tehet tönkre senki! Ha gonosznak és kegyetlenek kell legyek velük ,megteszem és persze másokkal szenben is. Vissza térek bajnok ként,és nem roncs ként. Igen! Felállok és élőről kezdem.
-Szabad vagyok!-kiáltottam el magam. Újra boldog és szabad akarok lenni. Kupát ,díjat akarok nyerni a csapatnak.Nem pedig bukást . Kezdődjön az új élet. Ez a pofon kellet,hogy észhez térjek. Lesz más férfi az életemben. Be ültem az autómba és haza felé vettem az irányt. Út közben AK26  üvöltött a rádióba. A telefonomat be kapcsoltam és látom hogy 30 nem fogadott hívás van. Adrian,Alex, Keseru,Reni,Nicol hivot. Vissza hívtam Adriant és a fiukat. Renivel nincs kedvem beszélni.Jól össze szidtak. Haza értem. Hála istenek apáék nem voltak itthon. Gyorsan felszaladtam a szobámba. Lusti az ágyon volt ki nyúlva. Be mentem a fürdőbe és le zuhanyoztam. Olyan jó,hogy tavasz van. Egy szürke tréning nadrágot és egy rövid ujjú pólót. A hajamat copfba kötöttem és készítettem egy képet ,facebookra. 
Vissza mentem a szobámba és feltöltöttem a képet. Nagyba böngészek,mikkor megláttam ,hogy Messi és Anto össze házasodnak és ,hogy gyerekük lesz!  Nem is érdekel. Látom,hogy a képemhez hozzá szóltak. Rihanna volt az. . Miután meg untam a netten lógni le mentem a konyhába kajáért. Kentem magamnak nutellás kenyeret ,majd adtam enni ,Lustinak is. Apáék is megjöttek nem soká.Fel mentem a szobámba és be bújtam az ágyba.Pár perc múlva el is aludtam.